mifocink

Elnézést a stílus miatt, de az idomul az emberhez, akiről szól ez a cikk.
Paulo Sousa, a fehérvári futballcsapat tulajdonosainak "találmánya" tegnap végérvényesen bizonyította, nem Magyarországra való!
Sőt, nem kispadra való!
Az edző, aki eddig sehol, de sehol nem ért el semmilyen eredményt, aki szétverte hazánk legutóbbi bajnokcsapatát, aki magyar válogatott játékosok sorát rúgta ki a Videotonból, és aki minősíthetetlen légiósokkal árasztotta el a fehérvári öltözőt, tegnap olyat tett, amilyet csak - már bocsánat - állatok tesznek.
Amilyennel bizonyította, nincs helye ebben az országban, nincs helye a magyar bajnokcsapatnál. Nagyon remélem, a Videoton tulajdonosai is így gondolják.
Tegnap ugyanis a Nemzeti Sport munkatársaiból álló futballcsapat a FourFourTwo magazin és a felcsúti futballakadémián dolgozó edzők vegyes csapatával játszott egy barátságos mérkőzést.
Paulo Sousa azonban azt gondolta, ideje ezen a meccsen is valami olyat csinálni, amire az egész ország odafigyel.
Kár, hogy ezt nem eddigi eredményeivel, sokkal inkább romboló munkájával érte el.
Persze, most sem egy szép Sousa góllal, vagy néhány trükkös megoldással vétette észre magát.
Hanem egy fejessel.
Kár hogy nem gól, hanem három öltés lett a jutalom.
Na nem Sousa, hanem Borbola Bence, a Nemzeti Sport munkatársának fején.
A második félidő elején ugyanis az ekkor már négy góllal látó vendéglátók kapuja felé indult el Borbola Bence, akit Paulo Sousa többször szabálytalanul próbált szerelni. Borbola a durváskodás miatti értetlenségében kérdőre vonta ellenfelét, végül a portugál edző szándékosan lefejelte őt.
Ez ám a példakép!
Az edző, aki ezzel a cselekedetével azt mutatja játékosainak: ha valami nem teszik, fejeld le az ellenfeled.
Borbola Bence az Országos Baleseti Intézetben ellátást kapott. A bal szeme fölötti erősen vérző, nyílt sebet összekapcsolták. A sérülésről orvosi látlelet készült.Mint kiderült, rendőrségi feljelentést tett az edző miatt.
De nem ez az igaz büntetés Sousának.
Hanem az, hogy hiába ért el kimagasló sikereket játékosként, primitív maradt.
Vagy ahogy a mondás tartja: "Úrnak, parasztnak születni kell"!
És ő most bizonyította, melyik "társaság tagja" - még ha öltönyt is hord.
 

A MAGYAR SPORTÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöksége megdöbbenéssel értesült arról az incidensről, amely 2011. szeptember 14-án szerdán történt Felcsúton, ahol a FourFourTwo magazin és a Videoton-Puskás Akadémia vegyes csapata labdarúgó-mérkőzést játszott a Nemzeti Sport együttesével. A mérkőzés második félidejében a Videoton NB I-es felnőtt csapatának vezetőedzője, a portugál Paulo Sousa lefejelte Borbola Bencét, a Nemzeti Sport újságíróját. Az előzményekről annyit lehet tudni, hogy a mérkőzés hevében Sousa és Borbola többször is összeszólalkoztak, ám bármi is történt kettejük között, a kétszeres BL-győztes portugál szakember tettére sem mentség, sem magyarázat nincs. Az eset után Borbola Bence fejét 3 öltéssel varrták össze a kórházban. A sértett rendőrségi feljelentést tett Sousa ellen.
A Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöksége amellett, hogy elítéli a történteket, felszólítja Paolo Sousát, hogy hivatalos úton a lehető legrövidebb időn belül nyilvánosan kérjen bocsánatot Borbola Bencétől. Az elnökség egyben érdeklődéssel várja a Videoton vezetésének hivatalos véleményét a történtekről, s azt is, hogy a sajnálatos incidens után milyen szankciókra számíthat a magáról megfeledkezett tréner.

Budapest, 2011. 09. 15.

A Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöksége

Hiszem, hogy a Ferencvárosnál akkor követték el a legnagyobb hibát, amikor hagyták, hogy a szurkolók elüldözzék Várszegi Gábort. Vele a Fradi talán visszatérhetett volna - talán - az európia futball vérkeringésébe. Ezt most már sosem tudjuk meg.
Ám az biztos, hogy Várszegi nagyon jó üzletember.
Lassan majd egy évtizede távozott az Üllői útról, de még mindig nagyot kaszál a Fradiból.
Legalábbis ez derült ki Kubatov Gábor, a Ferencváros elnökének nyilatkozatából.
Ezek szerint Várszegi kasszáját gyarapítja az összes olyan ehető vagy iható termék, mely a klubhoz, a Ferencváros névhez köthető. Emellett a stadionban még mindig vannak olyan reklámtáblák, aminek a bevételei szintén Várszegi zsebébe landolnak.
De a legnagyobb durranás egy Bajnokok Ligája szereplés lenn.
Igen, nem tévedés: Várszegi távozása után nyolc évvel egy esetleges BL. szereplés televíziós közvetítésének joga még mindig az egykori Fotex vezér kezébe van.
- Megkérdeztük tőle, miként kerülhetne ez vissza a Fradihoz, és ő azt felelte, 1,8 milliárd forintra van ez beállítva az ő "könyveibe" - mondta Kubatov a Hír TV sportműsorába.
Azaz 1,8 milliárdot érnek a Fradi marketing joga - Várszegi Gábornak.
Nyilván a klubnak sokkal többet érnének - fájó, hogy ahogy most áll a Fradi, egy ideig nem fogja tudni visszavásárolni ezeket a jogokat.
És ha még lenne is rá pénz, akkor is ott van a kérdés: vajon Várszegi adná-e ezeket a jogokat. Mert ugye ő csak annyit mondott, ennyire vannak " beállítva" azok a jogok.
Azt nem mondta, hogy ennyiért adná is.
Várszegi ugyanis nem az az adományozó típus.
Szépen fial neki még most is a Fradi és az MTK is.
Igaz, elméletileg egyik klubban sem vállal már szerepet.
Persze, mint tudjuk, az elméletnél sokkal többet számít a pénz, a bevétel.
Annak egy része pedig még mindig Várszegié.

Fehér György
 

Nem oly rég, épp ezen az oldalon írtam, hogy vannak magyar edzők, akik szeretettel viszik magukkal "saját játékosaikat" akkor, amikor új csapathoz kerülnek. Az egykori pécsi játékost idézve felvetettem, hogy van, aki ezért ellenszolgáltatást - uram bocsá, a szerződésből, vagy épp havi járandóságból részesedést kapott.
Nem tudom, pontosabban nem feltételezem, hogy Détári Lajos ez utóbbi kategóriába tartozik, ám az biztos, hogy az egyik legnagyobb "játékoscipelő". 
Korábban külföldre is magával kedvenceit, vagy mondjuk úgy, azokat a játékosokat, akikben megbízott.
És  most ugyan ezt tette a Ferencvárosnál is.
A zöld-fehéreknek van, pontosabban volt három kapusa. Ranilovic a bajnokság elején bizonyította, nem a Fradiba való kapus, ám érkezett Végh Zoltán, és ott van az utánpótlás-válogatott Jova Levente.
Nem tudom, Détári bizalma rendült-e meg bennük, vagy csak úgy gondolta, egy fiatal tehetség megérdemli a bizonyítási lehetőséget - mondjuk akkor Jovának is megadhatta volna azt - de hozta magával Vecsésről Gyenes Dávidot.
Sőt, már az első, Zalaegerszeg elleni bajnoki meccsen ő állt a kapuban.
- Két héttel ezelőtt még nem gondoltam volna, hogy a Fradi kapuját fogom védeni - mondta Gyenes. - A találkozót megelőzően kicsit jobban izgultam, mint ahogy az NB II-ben szoktam, de aztán a mérkőzésen megnyugodtam, és próbáltam végig higgadt maradni. Jól sikerültek az első labdaérintések, a védelem is jól muzsikált, úgyhogy igazán okom sem volt rá, hogy idegeskedjek. Jól játszott a csapat, megérdemelten nyertünk. Ennyi néző előtt eddig nem sokszor léptem pályára, nagyon jó érzés volt hallani a szurkolók biztatását.
A kapus tehetségét, tudását még véletlenül sem merném kritizálni - főleg úgy, hogy a húzás bejött, hiszen a Fradi végre nyert.
Persze, remélem, Gyenes a jövőben mindenkinek bizonyítja majd, hogy nemcsak Détári jóindulatának - vagy esetleg másnak - köszönheti a Ferencvárosba való igazolását.

Fehér György

Nagyon jó helyzetben van a magyar labdarúgás. Nekem ezek után senki ne mondja, hogy nincsenek olyan emberek, akik áldoznának a futballra. Mint ugyanis kiderült, olyanok is vannak, akik egy olyan gárdára is képesek súlyos milliókat költeni, ami nem is létezik.
Tegnap kezdődött az a per, melyben a vádlottak az elmúlt években összesen 900 millió forint támogatást csaltak össze egy fiktív magyar focicsapatra. A Delmagyar.hu. információi szerint az első-, másod- és harmadrendű vádlottak 2004 és 2009 között több magánszemélytől több mint 900 millió forint készpénzt vettek át kölcsön jogcímén azzal a szöveggel, hogy azt a tulajdonukban lévő futball klub beindítására, különböző pályázatok önerejének biztosítására fordítják. A pénzt ráadásul befektetési céllal kérték - kamatfizetési kötelezettség mellett -, amely tevékenységre PSZÁF-engedéllyel nem rendelkeztek. A kölcsönadókat - egyebek mellett egy valótlan tartalmú, hamis likviditási szerződés készítésével és felhasználásával - tévedésbe ejtették és folyamatosan tévedésben tartották a pályázatokkal kapcsolatos elbírálások, kifizetések tekintetében. A kölcsön összegét egyetlen esetben sem fizették vissza. A lap úgy tudja, a sértettek megtévesztése érdekében képesek voltak addig is elmenni, hogy lefizették a Magyar Televízió egyik munkatársát azért, hogy a Telesport internetes oldalán egy valótlan tartalmú cikket jelentessen meg a vádlottak tulajdonát képező futball klub és a Mercedes gyár közötti szponzori szerződésről.
Már az egész sztori nagyon érdekes, és egy kicsit "furcsa" elképzelésem van róla.
Most lépjünk túl azon, hogy mindez persze bűncselekmény, de...
Szóval az az ember, akitől milliókat ki tudnak csalni kölcsönbe, úgy, hogy nem nézi meg, mire adja......nos, az meg is érdemli.
Én egy Pest megyei kiscsapat ügyeit próbálom intézni, így saját bőrömön tapasztalom, nem 900 milliót, de 90 ezer forintot is nehéz szerezni támogatás gyanánt.
Szóval, akik úgy adtak 900 milliót, hogy nem is néztek meg, kinek, mire adják, azok megérdemlik a sorsukat.
Persze, van egy másik eshetőség is. Ezeket a kölcsönöket magánemberek kamatra szokták adni.
Nagyon magas kamatra.
És ezt uzsorának hívják.
Persze, most ők állnak a "másik" oldalon, és ez furcsa lehet számukra.
De térjünk át az elkövetőkre.
Kezdjük az újságíróval. Szóval, nem legyen kétségünk afelől, hogyha tényleg börtönnel büntetnék azt az újságírót, aki pénzt fogad el azért, hogy valamiről cikket írjon, egyes szerkesztőségek sajnos nagyon gyorsan kiürülnének.
Na de ennyit a szakmáról, annak felhígulásáról.
A többiek....persze, börtönbe kerülnek majd (legalábbis valószínű), de érdekes lenne elgondolkozni arról, milyen lenne, ha arra köteleznénk őket, hogy ezúttal a magyar futballnak szerezzenek pénzt.
Hivatalosan, törvényes kereteken belül.
Mert ebben - mármint a pénzszerzésben - kétség kívül ügyesnek tűnnek. Miért ne állíthatnánk tudásukat egy jó ügy szolgálatába.
Emlékszem egy filmre, ami megtörtént esetet dolgozott fel. Leonardo de Caprio csekkeket hamisított, Tom Hanks pedig évekig üldözte. Aztán, amikor elkapta, a bűnös rövid időre börtönbe került...majd az FBI csekkhamisítási osztályára - és a legjobb szakértő lett belőle. Tudom, mindez le volt öntve az amerikai mázzal, de a sztori igaz.
Szóval érdekes lenne kipróbálni ezeket az embereket immár hivatalosan is.
Hátha jobban megoldanák a pénzszerzési feladatot, mint azok, akinek most lenne ez a dolguk.

Fehér György
 

 Az elmúlt héten két mérkőzést játszott az MTK csapata. Mindkettőt megnyerték – gratulálok nekik.
Szerdán a Ligakupában a Honvéd ellen léptek pályára a fiatalok. És ezt szó szerint kell érteni. A csapatba ugyanis mindenki bekerült, aki élt és mozgott, volt alig 17 éves játékos is a gárdába. Az összeállítás a következő volt: Groppioni - Zámbó, Póti, Kelemen, Hajdú - Nikházi(Bese), Gál, Macura(Ladányi), Vass P. - Frank(Csiki), Molnár 

A 2-0-s siker után az MTK facebokk oldalán egy hozzászóló a következőket írta: „Aki él és mozog, mindenki játszott a csapatban. Kivéve Kákonyit. Gondolom ez azért lehet, mert annyira formán kívül van, hogy nem fért be a tarcsi kispadjára sem. Továbbá kijelentem, hogy a fentieket önként, minden kényszer nélkül írtam."
A Hungária körútiak ezek után hétvégén a Gyírmótot is megverték.
A Hegedűs – Wolfe, Szekeres, Kálnoki-Kis, Vadnai, Zsidai, Kanta, Gál, Pál, Könyves, Frank összeállítású csapatból ismét hiányzott egy név.
Pontosabban kettő.
Kákonyi mellett az a Pátkai sem játszott, aki szintén nem írta alá a szerződését, és akit még150 ezer euróért, azaz 40 millióért sem engedtek el Győrbe.
Egyébként az MTK Család Hagyományőrző Egyesület facebook oldalán mindenki megtalálja Pátkai nyilatkozatát. De most itt is elolvashatja:
"Ami Domonyai László nyilatkozatát illeti van benne néhány dolog, ami nem felel meg a valóságnak. A bajnokság végeztével amikor kiderült, hogy kiesünk az első osztályból valóban beszéltem Domonyai Lászlóval, és akkor már tudtam a győri érdeklődésről. Akkor azt mondtam neki, hogy szeretnék váltani mert úgy érzem, hogy tovább kell lépnem. Előtte négy évet játszottam az MTK felnőtt csapatában, lejátszottam 100 mérkőzést, ahol úgy érzem mindent megtettem a csapat sikeréért. Természetesen szóba került a szerződés meghosszabbítása is, amire szintén azt mondtam, hogy tovább szeretnék lépni és nem kívánom meghosszabbítani jövő nyáron lejáró szerződésemet. Egyet viszont soha nem mondtam, amit a klubigazgatónk a nemzeti sportnak lenyilatkozott - mégpedig azt, hogy én nem vagyok hajlandó játszani a másodosztályban. Mivel mi ejtettük ki a csapatot ezért természetesen szerepet vállaltam volna a másodosztályban is. Ezek után az MTK úgy döntött, hogy nem edzhetek a csapattal, és egyedül kell készülnöm külön edzésekkel. Úgy gondolom, hogy az elmúlt négy év alapján nem ezt érdemeltem.”
Külön kiemelném a következő mondatot: „Ezek után az MTK úgy döntött, hogy nem edzhetek a csapattal, és egyedül kell készülnöm külön edzésekkel.”
Nem mondom, hogy az igazságot keresem tovább – mert már megtaláltam.
Persze, továbbra is le lehet tagadni. Ahogy eddig is letagadták.

Fehér György

Újabb fejezetéhez érkezett a Videotonnál folyó bohózat. Tegnap szurkolói fórumot tartottak a klubnál – olyat, melyet Magyarországon még soha. Erre a fórumra ugyanis nem mehetett be akárki – és nem kérdezhetett akármit.

Persze, a klub vezetőnek óvatosság érthető volt. A portugál Paulo Sosua szétverte a bajnokcsapatot, a héten a tizenötödik légióst szerződtette le, miközben magyar futballista már alig játszik a Vidiben. Közben kirúgta a csapat meghatározó egyéniségeit, aki segítségével a gárda tavaly bajnok lett.
Persze, csapatot lehet építeni, ezzel csak az a baj, hogy Sousa egy kész csapatot vett át, amelyik bajnok lett tavaly, a mostani, zsoldos-hadsereg pedig mindössze hetedik a bajnokságban, ráadásul már tizenegy pont a lemaradása a listavezetővel szemben.
Mindehhez a vezetők statisztáltak, most pedig talán rájöttek, könnyebb a szurkolókat kizárni egy ilyen fórumról, könnyebb nem meghallani, meghallgatni az elégedetlenkedőket, mint belátni saját hibájukat.
A szurkolói fórumon, kérdéseket csak előre, a facebookon lehetett föltenni, a rendezvényre bejutni csupán érvényes szezonbérlettel, illetve VidiClub-kártyával lehetett. Igaz, ez utóbbit már nem is lehet kapni, mivel csak augusztus 31-ig árusították. Ráadásul aki mégis megpróbálta „kijátszani” ezeket az intézkedéseket, az falba ütközött, és ezt szó szerint kell érteni. A fórumnak otthont adó Városháza bejáratánál ugyanis hat nagydarab, fekete ruhás biztonsági ember állta az érdeklődő útját, míg az fel nem mutatta valamelyik passzusát.
Persze, aki bejutott, az is csak hallgathatott egy ideig. Hallgathatott egy szép mesét egy már-már Európa-hírű Videotonról, amelyik az elkövetkezendő három évben majd megmutatja az öreg kontinensnek, miként lehet egy magyar csapatból ha nem is Európa-hírű, de az Európai Kupákban minden évben szereplő, lehetőleg a csoportkörig eljutó gárdát építeni.
Persze, a mese és a valóság között szinte mindig óriási szakadék van – most is.
A már-már álomra szenderítő mese után aztán a szurkolók is megkapták a szót.
- Az jó, hogy egy év után végre van ankét, de Sousának mondom: ne higgye, hogy ilyennek kellene lennie egy szurkolói ankétnak. Nem kéne kriminalizálni a drukkereket. Akik eljöttek ide, azok imádják a klubot, sokkal jobb lett volna, ha személyesen is lehetett volna kérdezni – mondta egy középkorú úr, melyet társai tapssal jutalmaztak.
Persze, lehet, hogy inkább sírtak volna.
A Videotonnál a nyáron elkezdődött egy folyamat, ami lehet, hogy egyáltalán nem jó irányba megy. A történetes során az első bajnoki címet szerző gárda szétverése, a sok, a magyar bajnokságból egyáltalán nem kimagasló légiós Fehérvárra költöztetése után már a szurkolóknak is megszabják, hogy egy számukra összehívott fórumon mit kérdezhetnek.
Ez Magyarország 2011-ben.

Fehér György

Gyermekkorom kapusa volt.
Emlékszem, a grundon mindenki Zsiborás akart lenni.
Igen, mert akkoriban, bár sok jó magyar futballista rohangált a pályán, sok fiatal kapus akart lenni.
Mert Zsiborás Gábor is az volt.
Egy kapus, akit mindenki szeretett.
Egy kapus, aki Ferencváros történelmének egyik legnépszerűbb játékosai  volt, aki máig mindenki emlékezetében ott él.
Egy kapus, akiről azok a drukkerek is tudják, ki volt, akik talán meg sem születtek, amikor Zsiborás örökre lehunyta a szemét.

Ott halt meg – pontosabban ott került kómába - ahol élt – a Fradi pályán.

Érdekes, hogy vannak olyan futballisták, akik bár elhagyták szeretett csapatukat, a drukkerek ennek ellenére szerették, imádták őt. Ilyen volt a Ferencváros szurkolóinak például Zsiborás Gábor, aki hiába védett 1993-ban már az MTK-ban, mindenki számára Fradista maradt.  Népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy amikor nevelőegyesületéből – 12 évnyi élvonalbeli szereplés után – elszerződött az MTK-hoz, és annak színeiben először látogatott vissza a Ferencváros stadionjába, az örökrangadón a több tízezres publikum vastapssal fogadta!

Tán a sors akarta úgy, hogy a sokak által csak Zsibinek hívott kapus 18 évvel ezelőtt aztán ne ellenfélként, hanem a magyar válogatott tagjaként térjen vissza az Üllői útra.
A sors, na meg Verebes József.

Az akkori szövetségi kapitány ugyanis meghívott küldött neki az oroszok elleni meccsre. A vb-selejtezőre készülve a találkozó helyszínén, az Üllői úti Fradi-pályán melegített, a felkészülést szolgáló edzőmeccs előtt felszabadultan védett.
Készült a meccsre, a nagy előadásra.
Arra az összecsapásra, amelyen minden bizonnyal több mint tízezer ember skandálja majd a nevét, ráadásul régi sikerei színhelyén, az otthonában, az Üllői úti stadionban.

Senki nem gondolt arra, hogy ez a sok ember nem a nevét skandálja majd, hanem a gyász könnyeivel küszködve gyertyát gyújt egy nagy kapus, és egy nagyszerű ember emlékére.

Azon az edzőmeccsen történt valami.
A melegítő kapus mozgása megváltozott, Zsiborás a földre esett.
Ott, az Üllői úti kapufa árnyékában komába esett.

Soha többé nem ébredt fel.
Hat nap elteltével a kórházban hunyt el.

De emléke, szakállas fizimiskája, na és egy nagyszerű védései örökre velünk maradtak.

Fehér György

Mi, a magyar focit minden minden hibája és nehézsége ellenére is szeretők Köszönjük!
Köszönjük a tegnapi győzelmet!
Köszönjük, hogy a válogatott tagjai nem ijedtek meg a lehetőségtől!
Köszönjük, hogy a svédek elleni győzelem nem csak statisztikai adat lett a sorozatban, hogy volt értelme annak a diadalnak!
Köszönjük a kapitánynak, hogy kidolgozta a nagyszerű taktikát!
Köszönjük, hogy ezt a játékosok be is tartották!
Köszönjük nemcsak a győzelmet, hanem a mutatott játékot is!
Köszönjük, hogy nem egy unalmas, hanem egy kifejezetten izgalmas meccset láthattunk!
Köszönjük, hogy ebből mi jöttünk ki győztesen!
Köszönjük, hogy a fiúkon látszott az önbizalom!
Köszönjük, hogy már nem csak a küzdeni akarást, hanem a játékot és az eredményt is ki lehet emelni!
Köszönjük a kapusnak, hogy akkor is erőt adott társainak, amikor az ellenfél szorított!
Köszönjük a védelemnek, a középpályának a csatársornak a jó játékot!
Köszönjük a cseréknek, hogy jól, erőtől duzzadóan és magabiztosan szálltak be!
Köszönjük, hogy olyat láthattunk, amit már rég nem: a csapatot nem nyomta agyon a felelősség, a tét, a lehetőség!
Köszönjük, hogy nem roppantunk össze!
Köszönjük, hogy még reménykedhetünk, hogy még megvan az esély, hogy kijussunk az Európa-bajnokságra! (Igaz, nem csak a mi kezünkben van a sorsunk)
Köszönjük, hogy az embereknek a mostani, csöppet sem könnyű helyzetben játékukkal és az eredménnyel újra hitet és reményt adtak sokak számára, hogy újra örömet okoztak a szurkolóknak!
Köszönjük!

Fehér György


 

Az elmúlt két napban több hozzászóló is azt írta, hazudok. 
Ezt mindenkinek a szíve joga eldönteni, hiszen ez az internet világa, itt mindenki azt ír, amit akar. Volt, aki horogkeresztek rajzolásával gyanúsított meg, igaz, tán nem olvasta el figyelmesen a cikkem. Én ugyanis nem az MTK-t, mint csapatot szidtam, még csak nem is a játékosokat. Nem használtam egyetlen, becsmérlő szót sem a klubbal kapcsolatban, annak eredményeit és múltját is elismerem. Sőt, épp az a gondom, hogy egy ilyen csapatot szétzüllesztettek. (Az elmúlt 3 évben több tucat, az MTK sikereiről beszámoló cikket írtam, a focistákon át a gyerek és a női csapaton keresztül, a karatésok vagy épp a jégkorongosokon át a jégtáncosokig)
De ezt nem kell magyarázni.
Ez a hozzászóló egyébként ma regisztrált az oldalon, és csupán két hozzászólása volt. Az én két cikkemhez. 
De mint mondtam, ez nem gond, ez az internet világa.
Megtehetném, hogy kimoderálom hozzászólását, de nem teszem.
Mindenki elolvashatja itt, az oldalon, mert ez az ő véleménye a két cikkről - pontosabban rólam -, és én tiszteletben tartom ezt. És igazából talán nem is engem minősít.
Mondjuk az furcsa, hogy szinte régi ismeretségünkre hivatkozik, bár a nevét nem adja ki.
Persze, egy másik netes oldalon igen.
Újlaki Tamás ott elmondja, hogy 1998-ban a Szarvason rendezett játékvezető edzőtáborban zöld fogkrémmel horogkeresztet rajzoltam az ágyneműjére. Ezek szerint tényleg ismerjük egymást - igaz, azóta talán nem is találkoztunk. Így arról, hogy milyen ember lett, még véletlenül sem nyilatkoznék. Annak ellenére sem, hogy ő ezt mindezt megteszi rólam hozzászólásában - természetesen álnév mögé bújva.
Nem szoktam hazugságokat írni, és hazudni sem szoktam.
Bevallom, nagy hülyeség volt, de nem tagadom: 14 évvel ezelőtt ez valóban megtörtént.
Sajnos.
Nem vagyok rá büszke.
Ám Tamás a másik netes oldalon is elmondja az igazságot.
Még abban a percben bocsánatot kértem tettemért, hülyeségemért, sőt, az ágyneműjének kimosására is jelentkeztem. Mondjuk ő úgy emlékszik, hogy felszólított engem a mosásra, de mindegy.
Baromságot csináltam, és beláttam azt. (Vajon egy antiszemita ember így viselkedik?) Persze, az ember hibái egyszer visszaütnek. Bevallom, én már nem emlékeztem a történtekre, sőt, Tamás arcát sem tudom magam elé idézni, ám úgy néz ki, benne mélyen megmaradt cselekedetem, és ezt sajnálom.
Akkor nem megbántani akartam, még ha ez is lett belőle. A játékvezetők összetartó társaság, és egy ilyen edzőtáborban sok poén előfordul.
Ez nem volt az - bár hülye fejjel annak szántam. Nem gondoltam bele, mit jelent ez számára. Tényleg nem sült el jól, és ha még mindig megbántva érzi magát, akkor most itt még egyszer elnézést kérek tőle.
Bár akkor úgy látszott, nem haragszik, vagy legalábbis megbocsátott ezért a baromságért, mert Szarvasról az autójával ő hozott haza Budapestre - azzal a társammal együtt, akivel ezt a hülyeséget elkövettem.
De vissza a cikkhez: nem szoktam hazugságokat írni.
Most sem tettem.
Az MTK nyilatkozatát is mindenki olvashatta itt a lapon. Közreadtam, annak ellenére, hogy bár a játékos aláírását tartalmazza, nem tőle, hanem az MTK-tól jött.
Persze, van, akinek az igazság fáj. (Nem tagadom, néha nekem is)
És most nem az MTK-ról, hanem általánosságban beszélek. Nem az MTK-val bajom, a jelenséggel, ami talán sok más klubnál megvan, de nekem most ez az információ jutott tudomásomra.
Persze, vannak, akik az igazságot minden eszközzel el akarják fedni.
Mert ha kiderül, borul vele a bili is.
És akkor sok szemét kerülhet a felszínre.
Ez a blog azért jött létre, hogy olyan dolgok is megírásra kerüljenek, melyeket egyetlen újság sem hozhat le.
És mindenki elhiheti, vannak ilyen dolgok.
Az elmúlt tíz évben több tucat, már elkészült írásom nem jelent meg, mert valakinek sértette az érdekeit. Nem hazugságok voltak, csak nem lehetett megírni őket. Volt olyan, amelyik már a nyomdában volt, de utána kellett nyúlni, mert valaki így akarta.
De nem  az a lényeg, hogy én ki vagyok, mikor hol dolgoztam, vagy most mit csinálok.
Itt én is egy vagyok az internetezők világában.
Ám egyvalamit senki ne felejtsen el.
Én ezen az oldalon minden szavamat a saját nevemmel vállalom. Nem bújok álnevek mögé, nem bújok az internet óvó árnyékába.
Gondolják, hogy saját névvel hazugságokat írnék le, szándékosan és rosszhiszeműen besároznék bárkit, kockáztatva ezzel egy esetleges pert?

Fehér György
 

Nyilván sokan látták, hogy néhány finomító szó, kifejezés bekerült az előző anyagomba.
Nem, nem szartam be!
Nem szoktam.
Domonyai László már hat évvel ezelőtt is megígérte nekem, hogy ahol csak tud, keresztbe tesz, mert nem tetszett az egyik MTK-s cikkem neki.
Tán nem nagy meglepetés, a mostani sem tetszett - neki.
Kákonyi Dánielt nem zsarolták - állítólag.
Az MTK vezetői szerint.
Ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amit a klub elküldött nekem.
Sőt, még ingyen is elengedték volna Egerbe vagy épp Budaörsre.
Persze, állítólag csak kölcsönbe.
És persze csak akkor, ha meghosszabbítja a szerződését - legalábbis ezt hallani.
Csak állítólag a játékos nem akart menni.
Inkább marad az MTK -ban. Még úgy is, hogy nem játszik.
És edz külön a társaitól azzal a Pátkaival, aki szintén nem írta alá az új szerződését, és aki szintén nem játszik.
Ez biztos csak véletlen.
Persze, ezt a nyilatkozatot a játékos nevében adták ki, amit Kákonyi alá is írt - nyilván, minden nyomásgyakorlás nélkül.
Kákonyinak le kellett írnia azt is, hogy nem mondott nekem olyan dolgokat, melyek a blogon megjelentek.
Én viszont egy szóval sem állítottam, hogy ő mondta.
Ráadásul a nyilatkozatot, amely a cikk alatt olvasható - állítólag Kákonyi Dániel adta ki - igaz, nem tőle jött. A levelet nem Kákonyitól kaptam: az egyik MTK alkalmazott e-mail címéről küldték. Pedig Kákonyinak is nyilván van e-mail postafiókja
Azért ugye mindenki érzi, tudja, hogy itt valami bűzlik. 

Fehér György

Az alábbi nyilatkozatot kaptam az MTK-tól:

-------------------------

Nyilatkozat

Alulírott Kákonyi Dániel (szül.: 1989.08.03.) mint az MTK Budapest Zrt. hivatásos

sportolói szerződéssel foglalkoztatott labdarug6ja, az Index-en megjelent, személyemre

vonatkozó ,,Zsarolás a Hungária körúton" c. cikkel, blog-gal kapcsolatban az alábbi

nyilatkozatot teszem.

A Fehér György újságíróval való telefonbeszélgetésen elhangzottak a valóságtól

eltérően, súlyos és alaptalan vádakat tartalmazóan jelent meg,

Domonyai László Úr nem zsarolt meg a tárgyalás folyamán. Végig korrekt volt a

jövőmmel kapcsolatban.

A nyári ausztriai edzőtábor előtt megkeresett, hogy lehetőségem lenne kimenni a

csapattal, de egyéni okok miatt nem tartottam az edzőtáborba.

Egy éves szerződés hosszabbítást kínált az MTK.

A 2011/12-es bajnoki évben az MTK díjmentesen kölcsönadott volna az Eger, vagy a

Budaőrs csapatába.

A hivatalos kivásárlási áram ezen a nyáron 3.000.000,-, míg a következő nyáron

2.000.000, - Ft lett volna, amit a szerződésben rögzítettünk volna.

Domonyai Lászlóval személyesen jó a kapcsolatom, soha nem mondta azt, hogy

amennyiben nem írom alá a hosszabbítást nem kapok játéklehetőséget a szerződésem

ideje alatt.

Nagyon sajnálom, hogy a szavaimat kifordítva mind engem, mind az MTK-t, mind

annak vezetőségét a cikk írója igaztalanul ilyen méltatlan helyzetbe hozott.

Jelen nyilatkozatot annak érdekében tettem saját elhatározásomból, minden befolyástól

mentesen, hogy az helyreigazításként, legalább ugyanakkora nyilvánosságot kapva

szintén jelenjen meg. Aki kíváncsi az igazságra, az - az egyébként csak rám és az MTK-ra tartozik - így részleteit pontosan ismerhesse meg.

Budapest, 2011. szeptember 5.

Amíg az MTK labdarúgó csapata megpróbál visszajutni az NBI-be - és ezt a feladatot két győzelemmel jól is kezdte - a klub egyik vezetője immár új szerepkörben, állítólag ismét a jól bevált módszerhez nyúlt.
Úgy hírlik: zsarolja a játékosokat.
Lehetett ezt már régebben is hallani, igaz, beszélni nem sokat beszéltek róla.
Az Újpest serdülőedzőjéből mára klubtulajdonosnak - vagy mondjuk úgy, résztulajdonosnak - előlépett Domonyai László, sokak szerint nem épp a legbecsületesebb módszerekkel próbálja a klubnál tartani lejáró szerződésű labdarúgóit. (Domonyairól csak annyit, hogy talán nincs még egy sportvezető, akit ennyire utálnának saját játékosai)
Állítólag így volt ez régen is az MTK-nál, csak nem beszéltek róla.
Most viszont - a folyosón, titokban - igen.
Van a klubnak egy tehetséges, fiatal játékosa, Kákonyi Dániel. Az egyébként Újpestről az MTK-hoz kerülő, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémián felnövő, utánpótlás válogatott játékos 17 évesen alaptagja volt az NBIII-as bajnokságot nyerő második csapatnak, és az elmúlt években az NBII-ben is meghatározó tagja lett a gárdának. Az NBI-ben ugyan nem mutatkozott be - a Ligakupában igen -, de az MTK-ban nem is mindig a tudás, sokkal inkább az üzleti érdek alapján kerültek be a játékosok az első csapatba - mondjuk ennek meg is lett az eredménye.
Kákonyi így is felhívta magára a figyelmet, és számos csapat látná szívesen a soraiban. Télen a Diósgyőr szerette volna leigazolni, nyáron pedig a fél NBII-es mezőny, sőt, az első osztályból is voltak kérői.
Az mondják, azért nem mehetett, mert Domonyai nem engedte.
De nem is játszik a csapatban.
Mert a zuhanyhíradó szerint Domonyai nem engedi.
A miértekre a válasz, a bennfentesek szerin egyszerű: a játékosnak jövőre lejár a szerződése - amit egyébként 17 évesen kötöttek vele 5 évre - így Domonyai, állítólag felhívatta őt az irodájába. Az új szerződést azonban nem írta alá a játékos, mert sokak szerint távozni szeretne a csapattól.
"Ha nem írod alá, garantálom, hogy egy évig, amíg a szerződésed ide köt hozzánk, egy percet sem játszol!" - mondta állítólag Domonyai.
Ám ez mind semmi: Domonyai a suttogók szerint hozzátette, ha a játékos letesz 3 millió forintot az asztalra, akár aznap távozhat az MTK-tól. Sőt, sokan azt is tudni vélik, hogy a becsület szavát adta, ha Kákonyi aláírja az új szerződését, akkor annak ideje alatt elég csak 2 milliót fizetnie, és mehet ahova akar. 
A játékos, a hírek szerint egyik feltételt sem fogadta el. Tény, hogy most nemhogy nem játszik a csapatban, de még edzeni sem edzhet a gárdával. Társaitól külön készül az egyik edző (Teodoru Vasilisz) segítségével. Valószínűleg inkább ezt az utat választja, hiszen egy 23 éves fiatalembernek nyilván nincs 3 milliója, és talán elkötelezni sem akarja magát még egy "fényévnyire" a klubhoz.
Domonyai viszont, sokak szerint csinálhatja a saját maga is dolgait, üzleteit, és most már senki nem is vonja felelősségre. Már nem ügyvezető, hanem résztulajdonos.
Eddig is kiskirályként tevékenykedett, most még inkább ezt teszi - vélik a bennfentesek.
És talán ilyen okok is lehetnek a háttérben, hogy miért tart ott az MTK, ahol. Talán nem.

Fehér György
 

Az első két szó, amit ma le kell írnom: Mea Culpa.
Tegnap azt írtam, a magyar-svéd meccsnek nem mi vagyunk az esélyesei.
Most megkövetem a magyar játékosokat.
Ha úgy tetszik, bocsánatot kérek tőlük! És egyben gratulálok is nekik.
Az esélyeket tekintve a véleményem nem változott, de.....
Olyat láttam tegnap, amit már régen nem. És amire már régen vártam.
Egy magyar csapatot, amelyik erőn felül küzdött, melynek tagjait nem érdekelte a papírforma, melyet nem vetett vissza az első, meg nem adott, majd a második, kihagyott büntető.
És amelyik akkor tudott győztes gólt rúgni, amikor általában kapni szokott. Az utolsó előtti, vagy épp utáni percben.
Dicsérhetnénk bárkit a magyar csapatban, de felesleges.
Ez a siker - még akkor is, ha Rudolf talán élete legjobb meccsét játszotta, ha Szabics ismét bizonyította, méltatlanul felejtették el éveken keresztül, ha Király ismét úgy védett, mint fénykorában, -  a CSAPAT sikere volt. A CSAPATÉ, melybe természetesen beletartozik játékos, edző, masszőr, intéző, szertáros és szövetségi kapitány is.
Azé a csapaté, amely egy embereként védekezett akkor, amikor a svédek jöttek, nagyon jöttek. Azé a csapaté, melynek rutinosabb tagjai pártfogásukba vették a fiatalokat, a válogatottba frissen - egyesek talán kényszerből - bekerült tagjait, akik ezen a meccsen bizonyították, lehet rájuk számítani. Azé a csapaté tagja az utolsó percekben még egy utolsó rohamra indultak, és most győztesen kerültek ki ebből a rohamból. Azé a csapaté, amelyik több mint tíz év elteltével igazi, Európában is magasan jegyzett ellenfelet győztek le tétmeccsen.
És azé a csapaté, melynek tagjai ezzel a győzelemmel ismét örömöt, boldogságot és hitet csempésztek az egyébként nehéz helyzetben lévő emberek lelkébe.
Köszönjük fiúk!

Fehér György
 

Az elmúlt napokban rengeteg cikket olvastam a mai magyar-svéd meccsel kapcsolatban. Sajnos, most is tapasztaltam a magyar sajtó, és a magyar labdarúgás hibáját.
Azt, hogy ilyenkor mindenki rózsaszín szemüvegen keresztül nézi a dolgokat, és ennek a szemüvegnek az a nagy hibája, az az átka, hogy használója teljesen elveszti realitását.
Persze, értem én, hogy egy ilyen sorsdöntő meccs előtt azt kell hangsúlyozni, hogy nyerünk, mert nyernünk kell, de már olvastam olyan nyilatkozatot is, mely szerint nem is lehet más az eredmény, mint magyar győzelem, hiszen mi vagyunk a jobbak.
Még Csányi Sándor MLSZ és OTP vezér is azt mondta a minap, hogy a legjobb formánkban akár 3-0-ra is megverhetjük a svédeket.
Egy frászt!
Az is bolond, aki ezt elhiszi, és az is, aki leírja.
A realitás az, hogy ezen a meccsen mi sajnos kikapunk. Persze, okozhatunk meglepetést, aminek én is úgy örülnék, mint "majom a farkának", de ne csodálkozzon senki, ha nem ilyen eredmény születik.
Értem én, hogy ilyet a meccs előtt nem lehet leírni, de én most leírom: ennek az összecsapásnak egyáltalán nem mi vagyunk az esélyesei.
Azt gondolom, hogy még ha Juhász, Gera, Dzsudzsák játszana, akkor sem mi lennénk az esélyesek. Persze, nem lebecsülöm a helyükre bekerülő játékosokat, csak......
Olyan védelemmel áll fel a csapat, amilyennel még sosem, ami még akár jól is elsülhet, de ne felejtsük, a komplett védelemmel sem tudtunk ellenállni például a holland, vagy épp az előző selejtezősorozatban a svéd rohamoknak.
Tudom, mindenki azt szeretné, hogy válogatottunk végre ott legyen egy világversenyen, ehhez pedig az ilyen meccseket meg kell(ene) nyerni, de az olyan hurráoptimizmussal megírt cikkekkel, nyilatkozatokkal, melyeket most olvastam, csak azt érjük el, hogy egy esetleges vereség után letargiába zuhanunk. 
Mert abban kétség kívül nagyok vagyunk. És ez nálunk még a következő meccsre is kihat, így van mivel magyarázni az ottani rossz játékot.
Félre értés ne essék. Ma este én ott leszek a Stadionban, én is szurkolni fogok a csapatnak, én is szomorú leszek, ha kikapunk.
De akkor sem hiszem majd el, hogy világverő csapatunk van, ha nyerünk, miként akkor sem dőlök a kardomba, ha kikapunk.
Ez ugyanis a realitás.

Fehér György
 

Zalaegerszegen a csapat hét meccsen 1 pontot szerzett. Senkit nem lepett meg, hogy Csanknak menni kellett. A zalai vezetők pedig kerestek-kutattak az új edző után, akit aztán meg is találtak.
Hogy ki lett az új tréner???
Prukner László!
Az a Prukner, aki három hete még a Fradi edzője volt.
Alapjában nem értem, mi foghatta meg a zalai vezetőket Pruknerben, hiszen igaz, hogy a csapatuk eddig csupán egy pontot szerzett, ám a Prukner által eddig vezetett Fradi mindössze kettőt.
Amikor meghallottam, hogy Prukner lesz a Zete edzője, azt hittem, az egész csak egy vicc.
Az nem lehet, hogy ekkora hülyék dolgoznak a magyar labdarúgásban.
Prukner saját maga mondta el, hogy az Üllői úti sikertelensége miatt most pihennie kell, mert idegileg is megviselték az Üllői úti történések.
Már bocsánat a kifejezésért, de hülye az a klubvezető, aki ezek után megkeresi a trénert, hogy vezesse már ki a gödörből a tök utolsó helyen álló csapatát. És sajnos azt kell mondanom, az az edző is hülye, aki ilyen előzmények után ezt elvállalja.
És ha hozzáteszem, hogy a Zalaegerszeg új trénerének első bajnoki meccse a Ferencváros ellen lesz - na akkor értjük meg igazán, miért nem normális ez a helyzet.
Persze, most kamatozhat Pruknernek, hogy olyan munkát végzett a Fradival, amilyet. Mert ha a ZTE nyer a zöldek ellen, abban Prukner keze is benne van - mind a két csapat részéről.
De nem csak ezért vicc ez az egész.
Magyarországon több, mint 200 pro liszenszes edzői végzettséggel rendelkező tréner van, köztük számos fiatal edzővel.
A zalaegerszegi vezetőknek egyet sem sikerült felkutatniuk, inkább egy olyan edzőre bízzák a kiesés elől menekülő csapatukat, akiben még benne van, hogy az ország egyik legnagyobb csapatát a kieső hely közelébe kormányozta. (Kíváncsi leszek, ha Prukner mondjuk benntartja a Zetét, és jövőre is ő lesz az edző, hány egykori kaposvári játékos költözik majd a városba?)
Azt sem értem, hogyan lehetséges, hogy nem találtak egyetlen, Zalaegerszeghez, a csapathoz, a klubhoz kötődő edzőt sem, aki hű a klubhoz, és aki talán élete nagy lehetőségét látná a csapat megmentésében.
Vicc ez az egész - csak kár, hogy kínunkban tudunk ezen nevetni.

Fehér György
 

"Hallottátok, a A Détári lesz a Fradi edzője" - suttogták az Üllői úti Stadion előterében fél órával a meghirdetett sajtótájékoztató előtt. 
Mert Kubatov Gábor megtartotta a szavát, mely szerint a hét elején meglesz a csapat új edzője: délelőtt fél 12-kor meg is jött a meghívó - az egy óra múlva kezdődő sajtótájékoztatóra. Persze így is megtelt a Fradi különterme, Döme el is sütötte azt a poént, mely szerint legalább annyian vagyunk, mint egy Vecsés meccsen.
Mert igen, Détári lett a Fradi edzője - bocsánat, szakmai igazgatója. Ez is tipikus magyar megoldás: miután Détárinak nincs megfelelővégzettsége, ő a szakmai vezető, míg a vezetőedző Nagy Tamás maradt. Azaz Döme a vezetőedző, és Nagy a pályaedző, csak másképp hívják őket.
Na de térjünk vissza a főszereplőhöz: nincs két hete, hogy itt, ezen az oldalon írtam Détáriról, hogy lassan "töröcsiki" nagyságba issza magát. 
Mert bizony kár tagadni - még ha ő ezt is teszi - bizony Döme iszik, van olyan, hogy nem is keveset. Az egyik újságíró kolléga viccesen meg is jegyezte, hogy a meccsek utáni interjúkhoz nem lehet azt írni, hogy "Détári józanul értékelte a látottakat."
Én bő egy évvel ezelőtt saját szememmel láttam egy pénzdíjas kispályás tornán - ahol a barátai játszottak - olyan részegen, hogy lecsúszott a székről. Sőt, ősszel, amikor a Vecsés egykori edzője lealkoholistázta, interjút csináltam vele, de akkor sem volt teljesen tiszta, a délutáni edzés után pedig, amikor a fotós képet akart róla csinálni, már kifejezetten részeg volt.
Persze, ez semmit nem von le játékosi nagyságából, sőt, ettől még lehet jó edző, még lehet sikeres az Üllői úton. Sőt, én az kívánom, hogy legyen az, hiszen ez talán a Fradit is felrázza, és talán Détárit is visszavezeti a helyes útra.
Egyébként is, az vesse rá az első követ, aki még sohasem ittasodott le. Igaz, ha egy hétszeres világválogatott teszi ezt, ha A DÉTÁRI issza le magát rendszeresen, akkor az már gáz.
Azzal már a bulvárlapok címlapjára is lehet kerülni.
Főleg, ha ez az ember a Ferencváros edzője, bocsánat, szakmai igazgatója.

Fehér György
 

A mögöttünk hagyott hétvégén két, igazi szurkolócsalogató program is várta a magyar futball szerelmeseit. Sőt, a Telkibe rendezett FociFesztiválra akár az is kíváncsi lehetett (volna), akit a mai magyar foci már nem nagyon érdekel. Az MLSZ edzőképző centrumában rendezett egész napos programon a labdarúgáshoz kapcsolható összes szakág képviseltette magát, a női futballtól kezdve a futsalon, a freestyle-on át egészen a csocsóig, a strandfociig, vagy a gombfociig.
A délelőtti program során léptek pályára az első női válogatottunk tagjai, akik a jelenlegi U17-es válogatottal játszottak. Délután az 1996-os olimpiai válogatott tagjai is szórakoztatták a közönséget - 4-3-ra legyőzték a Fesztivál válogatottat. Egy mérkőzést játszott az MLSZ válogatottja is, amely a László atya All Stars ellen mérkőzött meg.
Aztán jöhetett a nagy visszavágónak kikiáltott mérkőzés: az 1986-os magyar válogatott, valamint az 1986-os ex-szovjet válogatott összecsapása. Gólok most is szép számmal potyogtak, ám a végén legalább nem 0-6 -ot, hogy 5-5-öt mutatott az eredményjelző.
A program tehát jónak ígérkezett, kár, hogy már ez sem érdekli a magyart. Bár az eseményről megjelent cikkek sikeresnek minősítik a FociFesztivált, kétezer embernél még egy angol negyedosztályú bajnoki meccsre is többen mennek ki.
Telkibe viszont csupán ennyien látogattak el, igaz, többen nem is fértek volna el. A kis túlzással a puszta közepén felépített létesítmény ugyanis egy edzőtábor, nem egy stadion. A centerpálya lelátójára ezer ember is alig fér, így talán nem túlzás azt állítani, hogy ez a létesítmény nem alkalmas egy ilyen programra. Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy a fél - egy óránként közlekedő távolsági járat megállójától majd egy kilométert kell gyalogolni a központ bejáratáig.
Illetve helyesbítenék: erre a mostanira alkalmas volt, mert nem nagyon érdekelte az embereket.
A szombati blama után még nagyobb pofont kapott futballunk. A lebontás előtt álló Nemzeti Stadionunkba búcsúmeccset szerveztek az angyalföldi vezetők. Úgy gondolták, hogy egy Vasas-Fradi kettős rangadó - a ma futballistái előtt a két csapat öregfiú játékosai léptek pályára - újra elhozza a 70-es évek hangulatát.
Hát, nagyon nem hozta el.
Szörnyű volt látni, hogy az NBI-es összecsapáson mindössze 3500 néző ült a lelátón, és a nagy öregek összecsapását még ennél is kevesebben látták. A jó hangulat helyett pedig leginkább a hangulattalanság jellemzett a meccset.
A tervek, a célok jók voltak - de nem jöttek be.
Tán nem csak ez a két rendezvény, hanem az egész magyar foci, és annak felemelkedése egy füstbe ment terv.

Fehér György 

Paulo Sousán, és a Videotonon röhög lassan az egész ország. Nem túlzás ezt állítani, hiszen a sok száz millióból "megerősített" csapat lassan csak attól nem kap ki, akivel nem játszik.
A BL.-ben a selejtezők selejtezőjének selejtezőjében esett ki, a bajnokságban pedig legutóbb a Honvéd verte 1-0-ra. Ahhoz képest, hogy az idény elején a portugál azt mondta, ők minden meccset megnyernek majd az NBI-ben, kvázi 100 százalékos teljesítménnyel lesznek bajnokok, mostani mutatójuk már a 40 százalékot is alig éri el.
De a legérdekesebb az, hogy mindig van magyarázat, sőt, a vereségekkel zárult meccseken is a Vidi játszott jobban - legalábbis Sousa szerint.
– Különösebb hibát nem láttam. Elégedett vagyok a játékosokkal, ezt a küzdést, ezt a játékot várom tőlük. Ezen a mérkőzésen is jobbak voltunk az ellenfélnél, még tíz játékossal is mentünk előre becsülettel. Elismerem, az ellenfélnek voltak veszélyes kontrái, miután kinyíltunk, de ilyen a futball, van, amikor minden kifelé pattan. Az eredménnyel természetesen nem lehetek elégedett, de a mentalitással, a látottakkal igen. Előbb-utóbb meglesz az eredménye a munkának, úgyhogy nem viccelek, elégedett vagyok a csapattal. Védekezésben és támadásban is fölényben voltunk, azt láttam viszont a pályán a játékosoktól, amit az edzéseken gyakoroltunk - mondta a tréner a tegnapi vereség után.
Bevallom, nekem a régi nagy "verebesi nyilatkozatok" jutnak eszembe: a Mágus volt az, akinek csapatai egy idő után mindig mindenkinél jobbak voltak - bármit is mutatott az eredményjelző.
Sousa tegnap is azt látta a pályán, amit az edzéseken gyakorolnak: úgy látszik, ott sem a góllövésre, a helyzetkihasználásra fektetik a hangsúlyt. Sőt, lehet, hogy kapura sem rúgnak - hiszen csak ebben az esetben láthatta azt a tréner, amit gyakorolnak.
Eddig egyébként négy edzőt rúgtak ki a sportvezetők az NBI-ben. Ha nem kezd el végre játszani és meccseket nyerni a Videoton, bizony nem lennék meglepne, ha Sousa lenne a következő, mert amit ő elért a mostani csapattal, eléri bármelyik magyar edző, esetleg egykori fehérvári ikon - hogy csak egy nevet mondja, mondjuk Csongrádi Ferenc. Ja, és sokkal kevesebb pénzbe is kerülne. Ehhez a teljesítményhez nem kell külföldi edző.
Igaz, a Vidi már így a nevetség - és a nyílvánvaló politikai befolyáltság miatt sok szurkoló szemében gyülőlet - tárgya, és bizony ez - legalábbis az első tétel - csak hatványozodna egy edzőváltásnál. Persze, a tulajdonos sincs könnyű helyzetben, hiszen egy ilyen hibát - és itt most a nyári edzőváltásra gondolok - nehéz beismerni.
És hát itt van Sousa nyilatkozatában ez a "hozzáállás" dolog.
Az edző elégedett a játékosok mentalitásával.
Könyörgöm, nekik ez a munkájuk, amit 100 százalékos tudással kell elvégezniük. Ne dicsérjünk már meg egy futballistát, aki mondjuk fut egy meccsen, vagy jól passzol - mert ez a dolga. Ráadásul ezért - legalábbis Fehérváron - milliókat vesznek fel a játékosok.
Ezért nem dicséret jár, ez az alap!

Fehér György
 

Csank János híres arról, hogy mindig megmondja a "frankót". Nem köntörfalaz, nem mutogat másokra - nem oly rég például saját felelősségét feszegette abban a témában, hogy kik is játszanak Zalaegerszegen - csak válaszolt a kérdésre. Olykor frappánsan, úgy, hogy az ember ezt olvasva azt nevet egy nagyot, és az is elfelejti, mi volt a kérdés.
Ez történt velem a tegnapi, Győr-Zalaegerszeg meccs után is.
- Ilyen helyzetben mit tehet egy vezetőedző - vagy mit kell tennie - szólt az újságírói kérdés az 5-1-es győri győzelem után, mire Csank nemes egyszerűséggel a következőket válaszolta:
- Hogy mit? Felülök a buszra, és hazamegyek. Aztán folytatom a munkát, és végzem tovább a feladatomat. Vagy nem. Kétesélyes dolog.
Biztosra veszem, hogy nem volt edző Magyarországon, aki ilyen választ adott volna egy olyan meccs után, melyen kiütötték csapatát, ráadásul a gárda 1 ponttal tök utolsó ebben a "remek" magyar bajnokságban úgy, hogy hét meccsen 4 gólt rúgott, és 19-et kapott.
Természetesen felvetődik az edzőváltás kérdése - na nem azért, mert Csank rossz tréner lenne, hanem azért mert a csapat utolsó. Igaz, rosszabb esetben a hét forduló után 1 ponttal álló csapat szinte már biztos kiesőnek lenne titulálva, ám a magyar bajnokság a "jobb eset" a Zalaegerszeg számára.
Első osztályú csapataink fele ugyanis "olyan jól" teljesít, hogy a 13. helyezett Ferencvárosnak is csupán 2 pontja van, sőt, a nyolcadik Diósgyőr is csupán két győzelemre és egy döntetlenre, azaz 7 pontra van a Zetétől.
Na de vissza az edzőváltáshoz, melyről Nagy Ferenc, a klub elnöke elmondta, nem szabad elhamarkodott döntést hozni. Néhány héttel ezelőtt felvetődött, hogy a klub azért nem válik meg Csank mestertől, mert a tréner tavaly kölcsön adott a klubnak, de akkor ezt Csank kategorikusan cáfolta. Azt viszont már nem, hogy némi fizetési elmaradás van felé, és ha szigorúan vesszük, akkor ez is kölcsönt jelent. Csank ugyanis - vállalkozó révén - leadta a számláját, befizette utánna a kötelezetségeket az állam bácsi felé, de a számla ellenösszegét még nem kapta meg.
Bizony, akár hogy is nézem, ezt lehet kölcsönnek nevezni. Főleg akkor, ha nem egy, hanem két-három, esetleg több havi járandóság számláját nézem.
Úgy néz ki, Csanknak most bejön a becsületesség - valamikor régen, a Siófok nem is tudom hanyadik haldoklásánál mondta el egy interjúban, hogy bár ő már régen mindet befizettet a számlák után, a pénzét még mindig nem kapta meg a klubtól, sőt, az azóta már meg is szűnt - és Zalaegerszegen megbecsülik azt, hogy a mester nem rohangál az MLSZ-hez a tartozások miatt.
Kérdés, hogy ezt túléli e a Zalaegerszeg?

Fehér György

Utóélet

Alig három óra telt el cikkem megírásától, amikor jött a hír: menesztik Csank Jánost. Szándékosan nem írom, hogy "robbant a bomba", hiszen csak azt nem lepte meg az edzőváltás ténye, akinek fogalma sincs a mai magyar labdarúgásról, és a Zalaegerszeg helyzetéről.
Ami - fent említett okok, pontok miatt - korántsem menthetetlen, de tény, új arcra, új lendületre van szüksége a csapatnak ahhoz, hogy előre lépjen a tabellán.
Persze, az is igaz, hogy a vezetőedző mellett jó néhány játékos is mehetne a "francba" Zalaegerszegről.
A vezetők azt ígérték, a játékoskeretben is lesznek változások, és megvizsgálják a rosszul, vagy még annál is rosszabbul teljesítő játékosok felelősségét.
Kíváncsian várom!!!

Valaki megint hazudik Újpesten. Vagy a klub illetékese, vagy az egykori edző, Mészöly Géza.
Mint ismeretes, Mészölyt a negyedik forduló után küldte el Dr. Bartha Csaba ügyvezetői igazgató. ezek után felröppentek olyan hírek, hogy a klub még a tavalyi évről is tartozik majd hatmillióval a trénernek. A klub persze ezt cáfolta, sőt. nemsokára egy közelményt adott ki:
"Az Újpest FC a Diósgyőr elleni bajnoki mérkőzés előtt mindenben megegyezett a négy vereség után menesztett Mészöly Gézával a szerződésbontás feltételeiről, és hivatalosan is lezárta a szakember munkaviszonyát. Az Újpest FC minden olyan kötelezettségének eleget tett Mészöly Géza felé, amely a szerződésbontás következményeként kötelező érvényű volt klubunk számára. Bár - ahogyan egy nyilatkozatában az MLSZ fegyelmi bizottságának elnöke fogalmazott - a Mészöly Gézával kötött, a közös múltat lezáró megállapodás nem volt feltétele annak, hogy új vezetőedzőnk, Zoran Szpisljak helyet foglaljon a kispadon a DVTK elleni mérkőzésen, az Újpest FC az edzőváltás után mindig is fontosnak tartotta, hogy korrekten váljon el Mészöly Gézától. Éppen ezért az Újpest FC vezetősége sajnálatosnak tartja, hogy a megállapodás lezárása előtt a megegyezést nem feltétlenül segítő nyilatkozatok és egyoldalú híresztelések láttak napvilágot a sajtóban.
Klubunk köszöni Mészöly Gézának, amit az Újpest FC-ért tett, és további sok sikert kíván a szakembernek az edzői karrierjének folytatásához és a magánéletben egyaránt."
Eddig az nyilatkozat. Az ember azt gondolhatta, hogy végre egy klub, ahol igyekeznek korrekten elvállni egy edzőtől, na és végre Újpesten is megemberelik magukat a vezetők - mert ami eddig történt a lila-fehéreknél az a klubvezetés paródiája.
Igen am, de néhány nap múlva Mészöly Géza bejelentette: az MLSZ-hez fordul, és bepereli az Újpestet.
Nos, ezek szerint mégsem sikerült mindenben megállapodniuk.
Mészöly Géza elmondta: a megállapodást azonnali hatállyal és azzal az indokkal bontották fel, mert nem tudta teljesíteni a sportigazgatóval előre egyeztetett elvárásokat. Ez az 1–5. hely valamelyikének elérését jelenti, ugyanakkor szerinte az, hogy négy forduló után még pont nélkül állt a csapat, nem jelenti azt – és nem is bizonyítható –, hogy a célkitűzés elérhetetlen. A 44 éves trénert augusztus 10-én menesztették azt követően, hogy a labdarúgó NB I első négy fordulójában vereséget szenvedett a lila-fehér együttes, helyére a szerb Zoran Szpisljakot nevezték ki. A szakember álláspontja szerint szerződését csak rendes felmondással bonthatták volna fel, ez esetben pedig hat hónapi bérét kellett volna az Újpestnek irányában kifizetnie.
Persze, a tréner kitért arra is, mi volt az oka a rossz bajnoki kezdésnek, a négy vereségnek, de ha azt mondjuk, hogy rövid időn belül elküldték a sportigazgatót, letartoztatták a tulajdonost, akkor bátran állíthatjuk, hogy nem biztos hogy csak a szakmával volt gond a Megyeri úton. Ráadásul ne felejtsük el, hogy a csapat kis túlzással az egykori junior bajnokságban is indulhatna, hogy nyáron még így is meghatározó játékosok távoztak a Megyeri útról, na és azt, hogy a Paks ellen még büntetőből sem tudtak gólt lőni. Talán, ha az tizenegyes bemegy, akkor az Újpest nyer a Paks ellen, és ma még mindig Mészöly az Újpest edzője.
A tréner szerint a szakmai stáb munkáját alaposan lerontotta az, hogy Kovács Zoltán sportigazgatót – akivel kiválóan együtt tudott dolgozni – menesztették posztjáról, a helyére pedig a holland Leo Beenhakkert hozták, aki két mérkőzés és két edzés megtekintését követően a leváltása mellett döntött. Mészöly úgy véli, az sem könnyítette a dolgát, hogy Rajczi Pétert lejáró szerződése ellenére megtartották, pedig előtte többször is kijelentette róla, nem szeretne vele együtt dolgozni.
Szóval, valaki megint hazudik Újpesten.
Vagy a klubvezetés, ahol azt mondják, még nyilatkozatot is adnak ki arról, hogy mindenben megegyeztek Mészöly Gézával, vagy a tréner, aki ennek pont az ellenkezőjét állítja.
Talán nem gondolnak részlehajlónak, ha azt mondom, én inkább Mészölynek hiszek. Ennek egyetlen oka van: őt még sosem kaptam hazugságon, míg mondjuk Dr. Bartha Csaba ügyvezetőt az elmúlt két-három hónapban - amióta Újpesten dolgozik - már legalább háromszor.

Fehér György
 

Az idei Bajnokok Ligája idény nem telik el úgy, hogy ne lépjen pályára magyar játékos.
Sőt, már most biztos, hogy három magyar futballista is ott lesz a legjobbak mezőnyében. Sőt, ebből két játékos meghatározó futballistája csapatának.
Sőt, mindkét játékos vastagon kivette a részét abból, hogy csapata bejutott az elitkörbe. Sőt, egyiküket most szinte egész Belgium ünnepli.

Tegnap ugyanis a Genk hazai pályán 2-1-re legyőzte a Maccabi Haifát,és mivel Izraelben is ugyan ez az eredmény született- csak fordított felállásban - jöhettek a büntetők. A büntetők, melyekből kettőt kivédett a szinte extázisban lévő Köteles László.
A kapus, aki Szegedről indult, aki Diósgyőrben lett ismert, NBI-es játékos, aki már volt válogatott kerettag, de akit azért nem igazolt le egy angol csapat, mert túl alacsonynak vélték.
A kapus, aki tavaly Belgiumban is nagyon rossz évet zárt. Bár 2009-2010-ben alapembere lett a Genknek, a diósgyőri vezetők, látva sikerét, "éhesek" lettek. Pénzt, még több pénzt akartak, és ennek a kapus itta meg a levét. A magyar és a belga csapat közti jogi vita miatt sokáig nem léphetett pályára, és mire a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség a Genk javára eldöntötte a kérdést, Köteles már második számú kapus lett a roppant tehetséges Thibaut Courtois mögött.
Szerencsétlenségére a 19 éves belga kapus nagyszerű formát mutatott - ám végül kiderült, ez még jól is lesülhet a magyar számára. Bár a Genk bajnok lett, Kötelest pedig lassan kezdték teljesen elfeledni Belgiumban, és a nyár elején még az is felvetődött, hogy távozik a Genkből, jött a visszautasíthatatlan ajánlat.
Na (reméljük, hogy ekkor még) nem Kötelesért - hanem Courtoisért. A játékos végül a Chelsea-hez került, és bár a belgák szerettek volna a helyére kezdő kapust szerződtetni, végül Kötelessel a kapuban kezdte meg a gárda a bajnokságot és a Bajnokok Ligáját.
A kapus tehát kis túlzással végigélte a poklok poklát, de ez nem törte meg. Tegnap azonban sok-sok millió szeme láttára kitört belőle a felszültség: a két kivédett büntető után úgy rohangált a stadionban, mint egy kisgyerek, aki megkapta karácsonyra azt az ajándékot, amit már nagyon szeretett volna.
Ma pedig már őt ünnepli egész Belgium, és ezt száz százalékig megérdemli. Más magyar példákkal ellentétben Köteles nem omlott össze attól, hogy egy évig a kispadot koptatta, nem kullogott haza, nem fogta a külső körülményekre mellőzését, sőt mutatta meg tehetségét, amikor legjobban kellett.A klub fennállásának egyik legfontosabb meccsén.
Amíg ő a kapuban repkedett, addig a középpályán egy másik magyar, Tőzsér Dániel mozgatta nagyszerűen a belga csapatot. A magyar játékos alapember a belgáknál, sőt, az egyik legjobb játékos, akinek szinte nem is volt eladott labdája a meccsen, és a szétlövésben a rábízott büntetőt is biztos lábbal értékesítette. Kár, hogy Egervári szövetségi kapitány lemondott róla, mert egy lehetőséget - és ez nem 10-15 perc játékot jelent - minimum megérdemelne.
A Genk tehát továbbjutott, így nem is két, hanem három magyar játékos léphetne pályára a BL-ben. Kár, hogy a csapat harmadik magyarja Tóth Balázs nem fér oda még a kispadra sem. De ki tudja, talán példát vesz Kötelesről, talán megkapja a lehetőséget, és talán épp akkor játszik majd élete legjobb formájában, amikor arra a Genknek a leginkább szükséges lesz. És akkor újra egy magyar nevétől lesz hangos Belgium

Fehér György

Tököli Attila tipikus magyar futballista. Tipikus magyar futballkirály.
A támadó kölcsönbe Zalaegerszegre került, ezzel ismét egy csapattal bővült az a szám, amely a válogatott csatár pályafutását jellemzi. Így immár 10 gárda tudhatta soraiban, de ha hozzávesszük, hogy a Pécshez és a Fradihoz többször is visszatért, ezt a számot mondhatjuk tizenkettőnek is.
Tököli Attila most 35 éves, nem az ő hibája - sőt, inkább érdeme - hogy még így is a magyar élvonal leggólerősebb, és legkeresettebb támadója. Amikor kiderült, hogy távozik Kecskemétről, szinte sorban álltak érte a csapatok. Sokan azt gondolták, a Fradihoz kerül, ám ő a Zetét választotta. Hogy jó döntés volt-e, vagy sem, az a jövő titka, hiszen bár Csank János még edző a csapatnál egy vagy két vereség után már korántsem biztos, hogy ő irányítja majd a gárdát. Igaz, nincs olyan bolond edző, aki kihagyná a csapatból Tökölit.
Itthon.
Mert Tököli tipikus magyar futballista. Olyan, aki megelégszik azzal, hogy itthon király.
Mert itthon tényleg az. És ezt az érzését csak erősítette Egervári, amikor 35 évesen meghívta a válogatottba.
Külföldön viszont már nem voltak vele ilyen kegyesek. Ott nem bántak királyként, érinthetetlenként vele. Nem is lett király. (Pedig tehetsége alapján talán lehetett volna az. Vagy legalábbis egy csapat "királya") Edzői simán kihagyták aktuális csapataiból, épp ezért fordulhatott elő, hogy szinte páros lábbal rúgták ki a Bundesliga II-ből, ahonnan Ciprusra menekült, de ott sem nagyon játszott. Két év alatt, két ország három csapatában mindössze 20 meccsen kapott szerepet - Németországban négyen - és két gólt szerzett. Nem csoda hát, hogy gyorsan felmérte: neki nem szabad kitenni a lábát az országból - hacsak nem nyaralni megy. Van pár ilyen "nagy" játékosunk, az elmúlt évtized legjobbjának választott Illés Béla például még ezt a két évet sem kockáztatta meg külföldön.
Tököli ugyan belevágott a kalandba, de gyorsan hazajött. Itthon ugyanis mindent elnéztek neki - mert itthon lőtte a gólokat. Az érdekesség az, hogy a szövetség vezetői is mindent megengedtek neki: tisztán emlékeszem, amikor még a Fradi játékosaként egy MTK elleni meccsen szinte fellökte a játékvezetőt - szándékosan. Ám nem lett piros lap, eltiltás az esetből. Pedig az akkori MLSZ vezér, Szieben László két nap múlva a Sport Plusz szerkesztőségében nézte végig a jelenetet videóról. Még ki is kockázta azt, hogy egyértelművé váljon, nem véletlen ütközésről van szó.
De nem. Tököli akkor reklamált a sporinál, majd nemes egyszerűséggel vállal meglökte őt.
Látta ezt Szieben is, de nem tett semmit.
Tököli akkor is, azóta is a magyar futball egyik kiskirálya - vagy ahogy mások mondanák, meg nem értett zsenije. Persze, azért messze van egy Tőröcsiktől, de tény: futballunkban az elmúlt egy, másfél évtized meghatározó személyisége.
Azt azért bevallom, én már azt sem gondoltam volna, hogy Paksról tovább áll, ám Kecskeméten ismét megújult. Aztán történt valami. Valami titkos, amiért elvágyódott a hírős városból. Néhány héttel ezelőtt még nemhogy királyként, de kis túlzással Istenként tisztelték Kecskeméten. Aztán, amikor az Európa Liga meccsen már nem lépett pályára rejtélyes sérülése miatt, sokan pusmogni kezdtek. Igaz, arra azért nem gondoltak, hogy "Töki" távozik a csapattól. A múlt héten aztán azt kérte a tulajdonostól, hogy élő szerződése ellenére engedjék el egy másik csapathoz. Hogy mi lehet az ügy hátterében, ma még titok fedi, de az érdekes, hogy a tulaj "Tököli Kecskemétért tett érdemeiként" szabadon távozhat.
Ez minimum furcsa.
Tököli pedig - bár a Fradi is bejelentkezett érte - Zalaegerszegre távozott.
Ki tudja, talán ő lesz a következő zalaegerszegi király, és ki tudja, vajon ez lesz -e az utolsó csapata?

Fehér György
 

A Videoton szurkolóinak "nagy örömére" tegnap megszerezte első idegenbeli pontját a bajnokcsapat. A Siófok otthonában harcolta ki a 0-0-ás döntetlent a sok-sok millió forintért megerősített Vidi, így "már" nyolcadik a bajnokságban.
Mindezt egy olyan edzővel a kispadon, aki havi több mint 5 millió forintot keres, és aki a vereségre mindig tud magyarázatot. Hol a talaj volt mély, hol az ellenfél nem akart nyerni - csak épp rúgott két gólt, míg ők egyet - hol pedig egyszerűen csak csalódott.
Paulo Sousa a bajnokságban eddig 47 százalékos eredményt mutat fel a Videotonnal. Már egy közepes erősségű középiskolában is erre a teljesítményre azt mondja a tanár, hogy ülj le fiam, ez egyes!
Ha ehhez hozzávesszük, hogy bár a Szuperkupát megnyerte a csapattal, a Bajnokok Ligájából viszont simán kiesett, akkor még sötétebb a helyzet. Ráadásul a BL. ellenfél Strum már a csoportkőr kapujában áll, míg a mi bajnokaink arca a vereségek ellenére is akkora lett, hogy lassan lapjával jönnek be az ajtón, mert rendesen nem férnének be. Az egyik válogatott védő zaklatásnak veszi az újságírói kérdést, a másik már nem is áll szóba újságíróval, míg a középpályás provokációnak vesz minden érdeklődést. Persze, amikor bajnok lett a csapat, még nem ez volt a helyzet, csak miután sikertelenség lett úrrá Fehérváron.
Mert az az eredménysor, amit a Vidi produkál, bizony sikertelenség. Főleg annak tükrében, hogy a portugál edző - aki játékosként világklasszis volt, edzőként viszont még mindenhol megbukott - azt mondta, ők bizony minden meccset megnyernek az NBI-ben.
Persze, most sokan mondják, hogy a csapat összecsiszolásához idő kell.
Ez valóban így lenne, ha Sousa nem egy kész csapatot vett volna át. Ám a portugál szakember Magyarországra érkezésekor a Videoton valóban a legjobb magyar csapat volt - és ez nem üres frázis. A gárda lőtte a legtöbb gólt az NBI-ben, és ez a csapata kapta a legkevesebb találatot is.
Ám Sousa jött, és már az első edzés előtt kirúgta a csapatkapitányt, mondván, a játéka nem illik be a Vidi játékába. Aztán ezt folytatva teljesen szétzilálta a bajnokcsapatot, így nem csoda, hogy most új csapatot kell építenie. Ez így már tényleg sok időbe telik.
Igaz, Sousának van ideje: három évre kötött szerződést, és ő akkor is megkapja a potom 64 millióját évente, ha mondjuk tizedik a csapat. Persze, ki lehetne rúgni, de gondolom az sem két fillérbe kerülne a tulajdonosnak, aki most legalább másodszorra nem nevetteti ki magát.
Elég volt akkor, amikor kirúgta Mezeyt, és amikor asszisztált a bajnok szétzilálásához.
A Vidi szurkolóknak pedig marad a vereségek utáni magyarázkodás.

Fehér György
 

Nem Nagy Tamás ellen írok, csak kérdeznék egyet.
Nagy Tamás lett ugyanis a Ferencváros vezetőedzője - igaz, csak ideiglenesen.
- Megbízott vezetőedző vagyok, megállapodásunk értelmében vasárnap a Haladás ellen, aztán a következő fordulóban a Vasas ellen is én irányítom a Ferencvárost. Ennyi biztos.
Rendkívül elszánt vagyok Hihetetlen erő dolgozik bennem, és ezek most nem nagy szavak. Egyfolytában az jár a fejemben, hogy vasárnap bármi áron, de le kell győznünk a Szombathelyt. Nem a magam presztízse, sokkal inkább a Ferencváros miatt – mondta a Nemzeti Sportnak Nagy Tamás.
Ez eddig rendben is van, hiszen a futball egyik íratlan törvénye, hogy ha egy edzőt kirúgnak, vagy magától távozik, akkor egy időre az addig pályaedző veszi át az irányítást. Aztán vagy marad hosszabb időre a csapat élén, vagy nem.  Ráadásul Nagy Tamásnak nem szokatlan az elvonal, hiszen korábban Pécsett - ahol előbb NBII-es bajnokságot nyert a csapattal - két szezonban 55 meccsen ült a kispadon, és Zalaegerszegen is jutott neki néhány NBI-es meccs.
Ám Nagy Tamás tett egy - legalábbis nekem - furcsa kijelentést.
– Azt szeretném, ha a munkám alapján ítélnének meg, s nem a múltam miatt.
Nos, Nagy Tamás múltja, legalábbis közeli múltja, és munkája összefügg. Mert bár nem ő volt a főnök, hanem Prukner László, azért az elmúlt időben Nagy Tamásnak hívták a Fradi pályaedzőjét. És így ha nem is 100 százalékosan, a mostani szereplésben az ő keze nyoma, az ő munkája is benne van.
Persze, ettől még lehet, hogy a Fradi új lendületet kap, legyőzi a Halit és a Vasast is, és még az is lehet, hogy Nagy Tamás marad a vezetőedző - bár szerintem László Csaba lesz az.  Azért én drukkolok Nagy Tamásnak, mert a Ferencváros vezetőedzőjének - álljon bárhol is a csapat a bajnokságban - mindig óriási megtiszteltetés, ráadásul a tréner nem is tagadja, hogy élete lehetőségét kapta az élettől.
Már csak élnie kell tudni vele.

Fehér György
 

Egyhetes szünet - vagyis nyaralás után - azzal kell kezdenem, hogy elnézést kérek olvasóimtól, mert az utolsó jegyzetemben méretes baromságot írtam. Természetesen a Vasas vezetői nem 500-500 millió forinttal tartoznak két légiósnak, hanem 2-2,5 millió forintnyi euróval. A két összeg nem ugyan az, bár a lényegen, a hazugságon fogott klubtulajdonos megítélésén ez nem változtat, ezért elnézést kérek.

Szóval egy hét alatt sok minden történt. Lehetne szó a Vasas edzőváltásról, vagy arról, hogy Bartha Csaba, jött, látott, mindenkit kirúgott Újpestről, aki kötődik a lilákhoz, aztán felmondott. Szerencsére ezt már nem engedték meg nekik a tulajdonosok, így dolgozzon csak a saját maga által létrehozott környezetben. Vagy épp arról, hogy ezúttal a debreceni játékosoknak felejtettek el szólni arról, hogy a Videotonnak kell nyerni.
Ám én most nem ezekről, hanem a Ferencvárosnál történtről írnék.
Kezdődött azzal, hogy az egyik játékost kirúgták, mert nem volt hajlandó kevesebbért játszani, mint amennyiért a Fradihoz szerződött. Hogy kinek van igaza, mindenki döntse el maga, én most a futballistát védeném: ha egyszer azt mondták neki, hogy keres X forintot, akkor most ne sértődjön meg azon senki, hogy a futballista - bárki legyen is az - nem akar kevesebbért játszani.
Rögtön ezután újabb játékosnak kötöttek útilaput a talpa alá, és ez már érdekesebb történet. Prukner mester elmondta, Abdit nehéz volt munkára fogni, mert éjszakázott, de mára beállt a sorba, és a Fradi erőssége. Nos, a norvég-szomáliai srác rögtön ez után jól pofán verte Oláh Lórántot az öltözőben, ezért repült a csapatból. Kérdés, miért is csattant el az a pofon (persze, ez sem menti fel Abdit tette alól), és miért csak az egyik játékos repült, hiszen az információk szerint Oláht sem kellett félteni az összecsapás során. És a kérdés kapcsolódik egy újabb ferencvárosi sztorihoz, a kaposváriak Üllői úti hódításához. Abdi ugyanis a Honvéd elleni meccsen azt mondta az egyik weblapnak, nem is érti, miért rúgták ki, hiszen akkor a vezetők nem voltak olyan kemények, amikor több hónapos fizetéssel tartoztak. A játékos azt is hozzátette, hogy az öltözőben a Kaposvárról a fővárosba költőző játékosok külön klikket alkotnak, akiknek minden szabad.
Persze, mondhatnánk, hogy a sértődés beszél a játékosból, de valahol azért igaza lehet. A pofozkodás másik főszereplője, Oláh például még sehol nem tett le semmi érdemlegeset az asztalra, csak Kaposváron. És ott is csak akkor, amikor Prukner volt az edző. Az előző idényben, Sisa Tibor már az NBIII-as csapathoz száműzte. A tréner, bár nem mondta ki, érzékeltette, a játékosnak az volt a bűne, hogy a bajnokság utolsó harmadában túl sokat nyert a Tippmixen.
Fájó, pont azokon a meccseken, melyeken a Kaposvár vereségére lehetett fogadni.
Nos, ez sem zavarta Pruknert, a Fradihoz hozta a támadót, aki rögtön összekülönbözött az egyik társával.
Ez minimum érdekes.
Mint ahogy az is, hogy ennyi kaposvári játékos került a Fradihoz.
Bő tíz évvel ezelőtt az akkor Pécsett játszó Pest Krisztián egy interjúban a nevével vállalva elmondta, azt, amit akkor csak rebesgettek a futballpályákon: azt, hogy vannak bizonyos edzők, akik amikor új csapathoz kerülnek, viszik magukkal a kedvenceiket, akik aztán a fizetésük bizonyos százalékát minden hónapban visszaadják az edzőnek, hálaként az új, jól fizető szerződésért. Ezt nem én találtam ki - bár én írtam le - megjelent a Sport Pluszban olyan tíz évvel ezelőtt.
Nem azt akarom mondani, hogy Pruknernél is ez a helyzet - persze, körbe lehet nézni, hány meg hány csapatnál fordult elő hasonló dolog az elmúlt években, bizony megdöbbentő adat kerülna napvilágra Détáritól (aki még Vietnámba is vitt magával néhány játékost) kezdve Várhidin, Pintéren, Csankon át folytatva Reszeliig.
Vagy éppen Pruknerig.
Abban ugyanis mindenki egyet ért, ha az elmúlt időszakban nem Prukner Lászlónak hívják a Fradi edzőjét, akkor bizony a most a csapatnál játszó kaposváriak az Üllői út közelébe se mehettek volna, hiszen egy igazi erősítés sincs köztük.
És hogy milyen pénzekről beszélünk, elég legyen egy példa. Maróti Béla nem oly rég a Honvédban játszott. Akkor a Vasasnál Mészöly Géza volt az edző, és az egyik angyalföldi edzésen azt mondta, bizony ő is szerette volna megszerezni a játékost. Ám ő nem lett a Vasas játékosa, mert amikor leült Vancsa Miklóssal, a piros-kékek akkori ügyvezetőjével tárgyalni, azzal kezdte, hogy az aláírásáért kér 15 millió forintot. Vancsa saját elmondása szerint előbb majdnem leborult a székéről, majd kinyitotta az ajtót, és megköszönte Marótinak, hogy felutazott Budapestre.
Maróti néhány nap múlva a Honvéd játékosa lett. És ne gondoljuk, hogy az igényei csökkentek abban a néhány napban, mint ahogy valószínűleg az azóta eltelt években sem.
Sokan bajnokesélyesnek kiáltották ki a Fradit, de nem nézték meg a keretet. Pontosabban azt mondták, ez egy nagyon erős játékoskeret.
Már hogy lenne az, amikor olyan kaposvári játékosok játszanak benne, akik néhány két évvel ezelőtt az utolsó előtti fordulóban harcolták ki a Kaposvárnak - a bennmaradást.
Bizony, mindenki megnézheti: ezek a játékosok Prukner keze alatt majdnem kiesetek az NBI-ből, miért játszanának ma jobban, mint akkor.
Persze, ma nagyot fordult a világ: Prukner László lemondott a vezetőedzői posztról. Mondhatnánk, hogy most lesz bajban a kaposvári különítmény, de inkább azt kell mondani, most lesz bajban az új edző. Mert Pruknernek köszönhetően neki is ezekkkel a játékosokkal kellene eredményesen szerepleni.
Nem lesz könnyű feladat.

Fehér György