Egy igen meredek történetet hallottam az egyik kispályás bajnokság egyik mérkőzése előtt. Hogy mennyi az igazságtartalma, bevallom, nem tudom.

Épp ezért szokásomtól eltérően most kissé homályosan írom majd le a történetet, de úgy, hogy azért mindenki rájöhet, kik is a főszereplők.

Szóval az egyik Vasas játékos testvére mesélte, hogy a rendőrség látókörébe újabb futballisták és edzők kerültek a bundabotránnyal kapcsolatban.

Az egyik közülük az egyik legismertebb név a honi futballban.

Egy olyan ember, aki volt edző az ázsiai világban.

Egy olyan ember, aki kapcsolatban volt több bundabotrányba keveredett játékossal.

Sőt, némelyiküket épp ő vitte magával ázsiai csapatához még a 2000-es években.

Hogy mást ne mondjak, Kenesei Zoltán és Lázár Vilmos is a játékosa volt Ázsiában.

Ugye tudjuk, hogy a gyanú szerint ők milyen szerepet töltenek be ebben az ügyben.

Sőt, az egykori ferencvárosi Kovács Béla is nála futballozott.

Gondolhatják, mi köze neki ehhez az egészhez, de nagyon gyorsan elfelejtették, ma pedig már senki nem beszél arról, hogy Kovács Béla volt az, aki tavaly kirobbantotta Ciprus legnagyobb bundabotrányát, amikor februárban megkereste honfitársát, Nagy Zoltánt, az akkor az utolsó helyen álló Doxa Katokopias kapusát. Kovács Béla akkor 4 ezer eurót (akkori árfolyamon 1,1 millió Ft) ajánlott, hogy segítse elő a vendégek sikerét az Alki Larnaca elleni meccsen. Arra viszont nem számítottak, hogy Nagy – akinek első ciprusi csapata éppen az Alki Larnaca volt, és az Anorthoszisz Famagusztától a nyáron szerződött a Doxa Katokopia együtteséhez – azonnal jelezte a megkeresést a klub elnökének.

Egyébként érdekes, hogy arról az ügyről azóta semmit nem tudunk.

Na de vissza mostani főhősünkhöz.

Az edző az összes fenn említett játékossal kapcsolatban állt, játékosa volt Ázsiában.

Az edzőnek a sztori elmesélője szerint az elmúlt hetek egyik fővárosi mérkőzésén már nagyon rezget a léc.

Állítólag – hangsúlyozom, egy informátor szerint – a szünetben kattant volna a bilincs, ha a klub nagyhatalmú elnöke – és ezt a jelzőt most tényleg szó szerint kell érteni - nem könyörög a rendőrfőnöknél, hogy ezt most ugyan mégse.

És minő véletlen, a könyörgő szavak nyitott fülekre találtak, a tréner marad a kispadon.

Hozzáteszem, azóta sem történt kihallgatás – vagy legalábbis nem tudunk róla.

Bevallom, azért vannak kétségeim.

Na, nem a sztori valóságtartalma felől, mert ha azt kérdeznék tőlem, szerintem – és itt hangsúlyozni kell ismét, hogy ez magánvélemény – ki az az öt ember, aki biztosan érintett a bundázásban, ez az edző biztosan benne lenne a válaszomba. Pont a fenn említett kapcsolat miatt.

A kétségeim abból erednek, ha valóban úgy történt minden, ahogy azt az informátor elmesélte, akkor nagyon nagy baj van az igazságszolgáltatással.

Hiszen akkor ebben az ügyben is vannak egyenlőbbek az egyenlők között.

Mert akkor kiderülne, hogy a nagyhatalmú klubelnök nemcsak a meccs szünetében állította le a rendőrséget.

Az informátor még egy nevet említett.

Egy játékosét, aki még most is pályára lép a bajnokságban.

Egy játékosét, akinek a vezetékneve mondjuk….Z-vel kezdődik.

Egy játékosét, aki az informátor szavaival élve „minden edzés előtt remegve köti be a cipőjét, hogy vajon ma jönnek-e érte”.

Bevallom, ezen a játékoson sem lennék meglepve.

Főleg azok után nem, miután ő volt az, aki az egyik fővárosi klubtól nagyon messze menekült, hogy a szurkolók keze- és ezt megint szó szerint kell érteni – ne érje el őt.

Meglátjuk, mi lesz.

Meglátjuk, ennek a két embernek – játékosnak és edzőnek – valóban felbukkan-e a neve a gyanúsítottak, kihallgatottak között.

Addig is marad a találgatás.

És ha valaki rájött, ki, kik a cikkem főszereplői, akkor marad a gondolkodás.

És a megvilágosulás, hogy hoppá, tényleg….

Fehér György