Csak ültem tegnap a televízió előtt, és meglepetésemben meg sem tudtam szólalni. A magyar szövetségi kapitány, az MLSZ negyedik embere azt mondta, nem kell elhinni, amit a Karesz nevű egykori sportvezető mond.
Most akkor mi is van?
Vagy csak én vagyok teljesen hülye?
Egervári Sándor, kertjében ülve azt mondja, hogy Karesz egy „alkesz”, és nem kell mindre odafigyelni, amit mond.
Mindezt az után, hogy a riportfilm szinte 100 százalékosan bebizonyította, hogy ami abban a kockás füzetben van – ami ugye egyelőre titkos -, az szinte biztosan igaz.
Mindezt az után, hogy egyre több válogatott játékos – nem mostani (legalábbis egyelőre, de nagyon remélem, ez így is marad) – keveredik gyanúba.
Mindezt úgy, hogy az egyik honi újság sportrovat-vezetője azt mondja, a Ligakupa szinte minden csoportmeccse bunda volt.
Mindezt úgy, lassan az derül ki, hogy az elmúlt 10-15 évben talán több volt a bundameccs, mint a többi a magyar bajnokságban.
Sajnálom, hogy azt kell mondanom, de Egervári Sándor vagy egy másik bolygón él, vagy csukott szemmel jár, vagy teljesen naiv, vagy…. (Na jó, ezt az utolsó részt nem írom le, de segítségül egyáltalán nem arra gondoltam, hogy ő is benne van. Ilyen még véletlenül se jutott eszembe.)
Persze, mit várhatunk a kapitánytól, aki fel sem szólal az ellen, hogy – már bocsánat – az NBI-es játékosok és klubvezetők hülyének nézik.
Egervári kitalálta – és szerintem jó ötlet volt – hogy alkalmanként összehívja a ligaválogatottat, de már a második összetartás és edzőmeccs kudarcba fulladt.
„Ha nem jöttek, hát nem jöttek” – nyilatkozta a tegnapi NS-ben.
Kérem szépen, ez a csapat ebben a pillanatban – nevezhetjük bárhogy - a magyar válogatottat jelenti.
Vagyis jelentette volna.
A szövetségi kapitány hívta össze őket, a válogatott szakmai stábja foglalkozott (volna) velük.
Azt, hogy a játékosok nem jönnek el – kíváncsi leszek, hány sérültet jelentő futballista lép majd pályára a hétvégi fordulóban – nem lehet egy vállrándítással elfogadni.
A szövetségi kapitánynak végkép nem.
Félre értés ne essék, minden tiszteletet megérdemel az a munka, amivel Egervári oda vezette a csapatot ahol van, persze ezt sem szabad túlértékelni. Még mindig nem vagyunk ott semmilyen világeseményen, még mindig csak a soron következő selejtezőcsoport negyedik helyére vagyunk kvalifikálva, bravúrok sorával lehetünk harmadikok is – még több bravúrral, még jobbak.
Igaz, azt is be kell látni, ez nem Egervári hibája, hiszen ő azzal főz, ami van.
De előbb engedni, hogy klubvezetők és elkényeztetett játékosok bojkottálják a ligaválogatott edzőtáborát és mérkőzését, majd lényegében azt mondani, hagyjuk az egész bundabotrányt a fenébe, és ne figyeljünk oda arra az emberre, aki végre – másokkal ellentétben – mond is valamit.
Aki másokkal ellentétben tényeket, neveket, meccseket mond.
Nos, ezt a viselkedést nem minősítem, mert félek, túl kemény lenne.
Fehér György
