Ma nagyon megdöbbentem!
Nagyon-nagyon!
Délelőtti internetes keresgélésem első találata az a cikk volt, melyben az Index.hu közölte, hogy elraboltak egy szolnoki házaspárt. A bűncselekménnyel pedig Herczku Szabolcs egykori NBI-es játékost gyanúsítják.
Herczku Szabolcsot, a barátomat.
Herczku Kispesten, a Budapesti Honvédnál ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival, sőt itt is mutatkozhatott be az élvonalban. Ezek után szerepelt Győrben, a Gázszerben, a Diósgyőrben és Szegeden is, míg az NB II-ben a Százhalombatta, a Vecsés és a Soroksár csapatait is erősítette. A magyar első osztályban több mint 90 alkalommal szerepelt az első osztályban. Visszavonulása után sem szakadt el a futballtól, edzőként is képezte magát. Foglakozott gyerekekkel, legutóbb pedig Kistarcsán volt játékos-edző. Két hónappal ezelőtt, a csapattól való távozása után beszéltünk telefonon, akkor a Sportszelet című, Pest megyei futballal foglalkozó szaklapnak készítettem vele interjút.
Szabit több mint tíz év ismerem. Egy közös barátunk, a jelenleg az NBII-es BKV Előrében futballozó Varga Endre esküvőjén ismerkedtünk meg, és mivel sok közös témánk volt, kapcsolatunk ez után sem szakadt meg. Amikor nem volt csapata, próbajátékra vittem a REAC-hoz, sőt, amikor Varga Endre a Dragon Sport magyarországi képviselője lett, ketten próbáltunk bevezetni a sportmárkát az országba, mivel Endre akkor még Németországban játszott.
Első közös sikerünk volt, hogy az akkor az NBI-ben szereplő Vác ebben a márkában játszhatott - és játszik a mai napig.
Sosem felejtem el, ahogy két nap alatt megszerveztük, hogy a mezek Vácra érkezzenek, ahogy a cég német tulajdonosáért mentünk a reptérre, ahogy együtt vittük a felszerelést Vácra, ami az utolsó pillanatban érkezett meg a Nemzeti Sport csapatfotózása előtt 1 órával.
De azóta is sokszor találkoztunk.
Tudom, hogy Kistarcsán egy műfüves pályát üzemeltetett, sőt, ilyen pályák építésével is foglalkozott. A nyár elején úgy volt, hogy ő építi meg csapatomnak, a Budajenőnek a pályáját is, és ez ügyben el is látogatott a kis Pest megyei faluba. Aztán a pályaépítéséből nem lett semmi - de ez nem az ő hibája volt.
Szabit jó embernek ismertem meg. Mindig tartotta a szavát, mindig, mindenkivel kedves
volt. Száz meg száz közös kalandunk volt.
Amikor megláttam a hírt, el sem hittem.
Százszor, ezerszer elolvastam.
És még akkor sem hittem el.
Megdöbbentem, de.....
Sajnos azt kell mondanom, hogy országos és nemzetközi elfogató-parancsot nem adnak ki akárki ellen.
Szabi!
Ha esetleg olvasod ezt, kérlek, add fel magad!
Neked, és a családodnak - a feleséged teljesen összetört, amikor kommandósok törték rá az ajtót - is így lesz a legjobb!
Fehér György
