mifocink

Détári székfoglalójában azt mondta, hogy nála a légiósoknak kétszer, háromszor kell többet teljesíteniük, mint a magyaroknak.
Szép beszéd volt, mindenki elégedetten tapsolt.
Kár, hogy semmi nem valósult meg belőle.
Aki látta idén a Fradit játszani, az tudja, hogy olyan légiósok alkotják a keretet, akik sehol máshol nem szerepelhetnének az első osztályban.
Talán még Máltán sem.

Bizony Isten nagyon sajnálom Ricardo Monizt.
Amikor megkeresték őt a ferencvárosi vezetők, talán beütötte a Fradi nevét a Google-ba, és elégedetten csetinttet. Hiszen a Ferencváros egy ismert „márka” Európában, egy nagy múltú klub.
Tegnap, a Honvéd elleni meccsen aztán a holland tréner is megbizonyosodott arról, hogy – tisztelet a kivételnek – vakok és gyengén látók húzhatnak ma zöld-fehér mezt.
Détári székfoglalójában azt mondta, hogy nála a légiósoknak kétszer, háromszor kell többet teljesíteniük, mint a magyaroknak.
Szép beszéd volt, mindenki elégedetten tapsolt.
Kár, hogy semmi nem valósult meg belőle.
Aki látta idén a Fradit játszani, az tudja, hogy olyan légiósok alkotják a keretet, akik sehol máshol nem szerepelhetnének az első osztályban.
Talán még Máltán sem.
Tegnap Somalia lényegében elesett a saját lábában, ha egy külföldi nézte a meccset, komolyan azt hihette, hogy vicc az egész.
Csukics – Klein - Alempijevics – Jovanovics – Somalia – Hakola.
Ők hatan játszottak tegnap – vagy legalábbis ők hatan voltak a pályán.
Ők hatan összesen harmincat nem passzoltak pontosan.
Hatan összesen.
És egyetlen egyet lőttek kapura.
Ők hatan.
Pontosabban Somalia, de a ziccer kimaradt, mert senkitől sem zavartatva a fejére vette át a pontos passzt.
A többiek – nagy semmi.
Na jó, Kleint vegyük ki, mert őt Jova lényegében kiállítatta, de addig sem zavart sok vizet.
Persze, ne legyünk igazságtalanok: a magyarok is bűn rosszak.
Elhihetik, jó néhány Fradi mérkőzést láttam életemben, jó néhány játékost ismerek személyesen az elmúlt 20-23 évből.
Jova Levente legfeljebb Berki Krisztián szintű kapus. Utóbbi néhány évig volt a tartalék tartaléka, Jovának az a szerencséje, hogy nincs előtte, mellette senki, akit jó szívvel be lehetne állítani, és csak remélni tudjuk, hogy javul a kapusteljesítménye, és sportvezetőként nem fog majd Berkire hasonlítani. Sőt, abban is reménykedhetünk, hogy nem is akar sportvezető lenni.
De ő még mindig jobb, mint mondjuk Grúz, Sváb vagy épp Gyömbér.
Mindenki megnyugodhat, személyesen semmi gondom nincs ezekkel a játékosokkal, de 10-15-20 évvel ezelőtt nemhogy a csapatba nem fértek volna be, talán a székházba sem léphettek volna be.
És ezt nagyon komolyan mondom.
Tegnap Józsi Györgyön láttam, hogy akart, küzdött.
Neki kellett volna irányítani a csapatot – hát nagyon remélem, hogy szegény Fodor Imi nem látta egy félő széléről a teljesítményét.
Ettől függetlenül ő talán – mondom talán – kiegészítő ember lehetett volna a 90-es évek Fradijában.
Itt van még ez a Böde gyerek.
Tehetséges, ez nem vitás.
De nem annyira, hogy neki kelljen húznia a csapatot.
Nem annyira, hogy bárki kifizessen érte 40 nemtudomén hány millió forintot.
Nem annyira, hogy a 90-es években meghatározó sztár legyen az Üllői úton.
Mert akkor – bár őket is szidtuk – még fociztak sztárok a Fradiba.
Ma meg már olyanok játszanak zöld-fehér mezben, akik egyáltalán nem oda valók.
Ezeknek a mostani srácoknak szegény Simon Tibi leszakította volna a fejüket, annyira gyengék.
A cserékről nem beszélhetünk, hiszen sem Máté, sem Beliczki, sem pedig Orosz nem mutatott semmit (utóbbi tegnap be sem állt.)
A mostani Ferencvárosból legfeljebb 2-en, na jó, esetleg 4-en lehettek volna kerettagok húsz évvel ezelőtt.
Nem kezdők, kerettagok.
És akkor most 1990-2000-es évekről beszéltem.
Nem mentem vissza Vargáig, Albertig.
Mert azt már nem is lehetne egy lapon említeni.
Azzal kezdtem, hogy sajnálom Monizt.
Talán el sem hitte, hogy egy Ferencvárosban ilyen játékosokkal kell majd együtt dolgoznia.
Kormányunk mindig azt hangoztatja, hogy a Ferencváros nemzeti érték.
Nos, akkor nemzeti érték szándékos rongálásáért talán bíróság elé lehetne állítani azokat, akik ilyen játékosokat hoztak az Üllői útra.
Persze, mindez az álom kategóriába tartozik.
Mert ha ez esetleg, valami csoda folytán megtörténhetne, akkor Détári mellett a vádlottak padján ott ülhetne Kubatov elnök is.

Fehér György