Erre szokták mondani: öngólt lőttek a vezetők.
Mégpedig hatalmasat!
Két újonc csapatnál váltottak edzőt három héttel ezelőtt azért, mert nem voltak megelégedve az 5. és a 6. hellyel. Utódaik három meccsből három vereséget szenvedtek.
Két csapatnál távolították el azt a trénert, akivel a gárda feljutott az élvonalba, akivel ott is meghatározó csapattá tudott lenni.
Két csapat vezetőjében dolgozott a gőg és az „éhség” – és ennél a két csapatnál most a vereségek hatására egy kicsit a káosz az úr.
Pécsett már megszokhattuk, hogy a gárda nagy hatalmú ura akkor is edzőt vált, ha éppen első a csapata – mint tette azt tavaly Kiss Lászlóval – mégis meglepő volt Mészáros Ferenc eltávolítása.
A kispadon az a Mink Olivér váltotta, aki eredetileg a pályaedzője volt, és aki Mészáros kirúgása után beadta a felmondását.
Igaz, aztán „meggyőzték”, hogy maradjon.
Nem tudom, hogy a Pécs milyen tervekkel vágott neki az idei bajnokságnak, de nem hiszem, hogy a három fordulóval ezelőtti hatodik hely olyan rossz eredmény lett volna. Főleg, hogy azóta nemcsak hogy háromszor kikapott a csapat, de mint mentálisan, mint pedig szakmailag szét is esett.
Diósgyőrben még brutálisabb a helyzet.
Az ottani tulajdonos a tényleg nagyon jó tavaszi szereplés után már talán az Európa Kupa-beli ellenfelekkel álmodott, így amikor kisebb hullámvölgybe került a gárda, rögtön ki is rúgta az addigi „sikeredzőt”. Ráadásul Benczés Miklóst az addigi szakmai igazgató váltotta, ami talán nem lett volna baj, ha ezt az embert nem Szentes Lázárnak hívják.
Ő ugyanis bár elképzelhető, hogy zseniális szakember, de az biztos, hogy a jelenlegi magyar labdarúgás egyik „legnehezebb” embere. Volt olyan, hogy egy interjúban megkérdezte, miért ezeket a kérdéseket teszem fel neki.
És sajnos azt kell mondanom, Debrecenen kívül nem is alkotott maradandót – igaz, a Civis városban elért harmadik hely és az UEFA Kupában való „menetelés” - ami azért nem tartott sokáig – ma már egyáltalán nem számít sikernek.
Szentes amolyan meg nem értet zseni, olyan, mint Varga Zoli volt egykor, csak talán még nehezebb vele szót érteni.
Szervezni, szakmázni nagyon tud – kommunikálni és motiválni ellenben nagyon nem.
És sajnos ez utóbbi is nagyon szükséges ahhoz, hogy valaki jó és sikeres edző legyen.
Talán ez is az oka annak, hogy a Diósgyőr az elmúlt időben egyetlen pontot sem szerzett.
Közhelynek tűnő közmondás jutott eszembe, mely szerint „sokat akart a szarka, csak nem bírta a farka”, azaz okosabb lett volna helyén kezelni az idei eredményeket, és sikerként elkönyvelni azt, ahova a két egykori edző – Mészáros és Benczés – vezette az újonc csapatokat.
Vagy hogy maradjak a közhelyes közmondásoknál:
„Örülni az eredményeknek, mint majom a farkának”
Fehér György
