„Fehér úr, szedje már össze magát egy kicsit” – mondtad nekem 1995 nyarán, amikor pályakezdő külsős munkatársként a Sport Pluszhoz kerültem. Persze, sosem szidtál, sokkal inkább segítettél megtanulni ezt a szakmát.
Már a REAC-nál dolgoztál, de rendszeresen visszajártál az Angol utcai szerkesztőségbe, és mindig lehetett tőled kérdezni. Klubvezetőként is az újságírók kedvében jártál. Sosem felejtem, amikor azt mondtad, „Gyurikám, neked ide nem kell bejelentkezni, te hozzánk bármikor jöhetsz.”
Két napja azt írtam ezen az oldalon, hogy a fogadási csalás a REAC halálát jelentheti. Akkor arra gondoltam, Forgács József tulajdonos mondja azt, neki ebből elege van, így nem támogatja tovább a csapatot. Aztán tegnap olvastam a Sportban, hogy bár szembeköpték a játékosok, kitart a REAC mellett.
Hallottam, persze hogy hallottam, amikor csütörtökön azt nyilatkoztad, ezzel a botránnyal vége az életednek, de bevallom, én nem vettem ezt szó szerint.
Pénteken tudtam meg, mit történt. Percekig meg sem tudtam szólalni, el sem hittem, hogy leugrottál egy zuglói ház tetejéről.
Még most sem hiszem el.
Kutasi Robi....nyugodj békében.

Fehér György