Régebben is túráztak magyar csapatok az amerikai kontinensen.
Sőt, a vendéglátók fizettek azért, hogy sztárokat, magyar sztárokat lássanak a pályán.
Akkoriban még a legnagyobb dél-amerikai csapatok ellen léptek pályára magyarok – ma már tartalék együttesek jutnak nekünk.
Akkoriban a Pelével felálló Santost is legyőzte a Vasas – ma már a mexikói Pumas tartalék együttese is túl nagy falat az angyalföldieknek.
A mexikói Pumas tartalékcsapata, azaz nem az, amelyik az élvonalbeli bajnokságban játszik, hanem az, melyben olyan játékosok lépnek pályára, akik a nagycsapatba nem férnek be.
És nem csak úgy legyőzték a Vasas, hanem simán, 3-0-ra győzték le. Ráadásul az érdeklődés sem volt akkora, mint várták a szervezők: a detroiti Silverdome-ba – amely 80 ezer néző befogadására alkalmas - 40-50 ezer nézőt vártak, ám csak 4-5 ezren voltak kíváncsiak a meccsre.
Hiába, múlik az idő.
Mint ahogy múlik az idő a Ferencváros felett is.
A zöld-fehérek szintén Amerikában túráznak, és szintén egy tartalékcsapattól kaptak ki. Igaz, a River Plate nevét legalább ismerik Európában, sőt, még itthon is, ám ez csak sovány vigasz.
A tény az, hogy az argentin bajnokságba be nem férő fiatalok már az első percben vezettek a zöld-fehérek ellen, a vége pedig 2-1 lett, igaz, a tudósítások szerint olyan góllal nyertek az argentinok, ami nem is volt gól.
Szerencsére Détári Lajos, a Fradi edzője teljes mértékben elégedett a csapat teljesítményével, és mint tudjuk, ez a lényeg. Csak érdekesség képen, a Vasas edzője, Urbán Flórián Détárival ellentétben nem dicséri játékosait egy tartalékcsapat elleni vereség után. Sőt, ő kimondja, hogy bizony a mexikói fiataloktól látta azt, amit saját játékosaitól elvárt volna.
Na de ez már habitustól függ.
A lényeg, hogy csapataink játékosai tökéletes körülmények között készülhetnek a nagy magyar valóságra.
Az idő pedig csak múlik felettünk – ma már az is mindegy, ha egy ilyen felkészülési tornán nem nyerünk egyetlen meccset sem.
Régen ez is elképzelhetetlen lett volna.
Fehér György
