Lassan véget ér a 2011-es év. Sok minden történt a mi kis labdarúgásunkban, ám ha az év végén számot kell vetni, és el kell dönteni, mely döntés volt az év hibája, számomra egyértelmű a döntés.
Beenhakker Újpestre "igazolása".
Persze, akár jól is elsülhetett volna, ha a holland nem úgy érkezett volna a IV. kerületbe, ahogy.
Minden azzal kezdődött, hogy Beenhakker érkezéséhez menni kellett a lilák ikonjának, Kovács Zoltánnak. És ő utána nehéz volt bárkinek jót tenni.
Nemcsak azért, mert az Újpest eleve nehéz helyzetben volt, hanem azért is, mert ezt a nehéz helyzetet Kovács bárkinél jobban tudta kezelni, kommunikálni.
Az már más kérdés, hogy Beenhakker nem is tett semmi jót.
Már az első héten bele akart szólni a szakmai munkába, a második héten pedig olyan indokkal küldte el Mészöly Géza vezetőedzőt, hogy ez még sok-sok millióba kerülhet a klubnak.
Ezen kívül pedig...........
Hát igen, ezen kívül semmi nem jut eszembe, hacsak az nem, hogy alig néhány nappal az után, hogy három évre Újpestre "igazolt", már arról nyilatkozott, hogy szívesen lenne egy nemzet szövetségi kapitánya.
Aztán néhány héttel ezelőtt hazautazott Hollandiába.
Akkor ugyan még arról szólt a fáma, hogy csak néhány napra, magánügyeit intézni tért haza, de talán már akkor is csak a legnaivabbak gondolták, hogy Beenhakker valaha visszatér Magyarországra. Bár az Újpest hivatalosan még nem jelentette be a holland távozását, a szakembert a magyar pályák helyett a holland stadionokat járja. Szerdán például az Excelsior–GVVV Veenendaal kupameccsen tűnt fel.
Azt már csak a lilák tudják, mennyibe is kerül nekik Beenhakker rövid magyarországi kirándulása, na meg az, hogy a holland feladja ezt a minden bizonnyal szépen gyümölcsöző állást.
Fehér György
