Többen mondták, hogy túl negatív cikkeket írok.
Hát, írnék én pozitív anyagot például a tegnapi válogatott meccsről – csak nem tudok.
De tudják mit….megpróbálok.
Félreteszem, hogy meccs irama olyan volt, hogy talán még az is elaludt rajta, aki a helyszínen nézte meg.
Félreteszem, hogy csapatunk legjobbja a kapus, Bogdán Ádám volt, aki ha nem véd szenzációsan, akkor bizony nagyon kikapunk a jelenleg nálunk kevesebbre taksált bolgár válogatottól.
Na, vissza az eredeti elképzeléshez, azaz nézzük a pozitívumokat.
A tél után jött hirtelen tavasz, a jól megválasztott helyszín tetszett a szurkolóknak, akik több mint 14 ezren mentek ki az ETO Parkba.
A szervezők is kedveskedtek a nézőknek, és ebben a nehéz gazdasági helyzetben bizony alaposan meg kell becsülni azt a sok ingyen sült kolbászt és meleg teát, amit szétosztottak.
És akkor a csapatról: már ezen a helyen is megkövettem Bogdán Ádámot, amikor levettem róla a keresztvizet egyik bakija után, most ismét meghajlok előtte….Fantasztikusan védett.
Dzsudzsák Balázs sem okozott csalódást, centerezései életveszélyesek voltak…kér, hogy nem használtuk ki őket.
Szalay Ádám klubcsapata után a válogatottba is góllal tért vissza, és bár még nincs csúcsformában, azért tízszer, százszor is megnéznénk az a szögletzászlóval eljátszott gitárszólót.
De a legnagyobb pozitívumot a mérkőzés után történtekről tudom leírni. A játékosok most ugyanis bevallották, hogy nagyon rosszul játszottak, beláttak, hogy ez a jövőben nemhogy a vb selejtezőkre, de a szurkolók megtartására is kevés lesz. Nem bújtak különböző idnokok, mondvacsinált ürügyek mögé – csak belátták, hogy több kell.
És bizony ez az első lépés a fejlődésben…
Fehér György
