Egyre nagyobb a Káosz Vácon.
Berki Krisztián jól lenyúlta az angol befektetőt, majd lelépett, ma már legszívesebben elfelejtenék a nevét Vácon, sőt, ha vissza lehetne forgatni az idő kerekét, akkor talán meg nem történté tennék a nyári eseményeket.
Persze, nem mindenki. Van olyan, aki Berkihez hasonlóan igencsak megtömte a zsebét az angol pénzével.
Létezik egy bizonyos Dunakanyar-Vác Labdarúgó Kft. melynek vezetősége tulajdonosnak vallja magát – a gond az csak az, hogy ezen vezetőség még egyetlen fillér fizetést nem adott a játékosoknak.
John Marshall viszont – aki immár Egerben is tulajdonosi szerepet tölt be, - támogatná a váci futballt.
Igaz őt a kft vezetői nem ismerik el tulajdonosnak.
Még úgy sem, hogy információk szerint az angol már nagyjából 100 millió forintot költött a csapatra, bár annak a pénznek a nagy része B.K. és az egyik kisebbségi tulajdonos, H.J. zsebében landolt.
A játékosok persze egyáltalán nem tudják, mit tegyenek.
Van a kft vezetése, ahonnan folyamatos fenyegetéseket kapnak, pénzt viszont egyáltalán nem, és van az angol befektető – ahonnan pénzt kapnának, sőt eddig is onnan kapták.
Tegnap aztán már-már csúcspontjára érkezett a Berki által elkezdett, előidézett bohózat.
A kft vezetői a stadionba mentek tárgyalásra, ahol a játékosok banánhéjjal dobálták meg őket, de volt akit egyszerűen kilöktek az öltözőből.
A helyzet kísértetiesen hasonlít a majd egy évtizeddel ezelőtti diósgyőri helyzetre. Emlékezhetünk, ott volt időszak, amikor egy időben két tulajdonos, két edző és két csapat is volt. Akkor, pontosabban az után a diósgyőri futball le is került a magyar labdarúgás térképéről.
Most a váci klubnak két hivatalos weblapja is van – érdekes módon a kft vezetősége által üzemeltette vacfc.hu azt vallja, a másik weblapon hazugságok vannak. A játékosok viszont azt mondják, ezen a weblapon az elmúlt időben egy igaz szó sem jelent meg.
A tegnapi incidensről is beszámol a vacfc.hu.
„Ma újabb megbeszélésre érkezett a Dunakanyar-Vác Labdarugó Kft. vezetősége Vácra, , hogy a helyzet tisztázódjon és nyugodtan tudjon készülni a csapat a Magyar Kupa mérkőzésre. A próbálkozás eredménytelenül zárult, hiszen a fogadtatás és a légkör nem tette lehetővé tárgyalás lebonyolítását. A stadion bejárata már zárva volt és a VLSE elnökségi tagjai várták az egyezkedni vágyókat. A nehézkes bejutást követően sem oldódott a hangulat, az öltözőben inkább vásári volt a hangulat. Egészen atrocitások fajultak az események párnak még a tettlegesség is megfordult a fejükben, nyilvánvaló nem következmény nélkül. Továbbá világossá vált az angol befektető szándéka is , hiszen az üzletember szerint támogatását akkor is fenntartja, ha a játékosok nem lépnek pályára az elkövetkezendő fél szezon során. Bizonyára sokan vannak az olvasók között is, - a mai gazdasági és futball helyzetet ismerve- akik azt gondolják vagy gondolhatják, hogy ez nem feltétlenül lehet realitás és semmiképpen nem a foci érdekét szolgálja. Vácon valószínűleg többen vannak azok akik ezt egészen máshogy élik meg. Ott szentül hiszik az angol finanszírozza a játékosokat, edzőket függetlenül attól, hogy pályára lépnek vagy sem. Ma azért az is kiderült, hogy Vácon is van még józan ember- VLSE elnöke - aki még mindig segítené a megegyezést.Tehát a remény hal meg utoljára.”
Szó szerint idéztük a beszámolót a kft vezetői szemszögéből.
És most szó szerint idézzük az egyik, neve elhallgatását kérő játékost is a tegnapi megbeszélésről.
- A kft vezetése az elmúlt időben folyamatosan fenyeget minket. Fizetést viszont nem adnak. Tegnap a kft vezetői mellett az alpolgármester is megjelent az öltözőben, és még ő volt a legnormálisabb. Arról nem esett szó, mi lesz a három havi elmaradással, ám arról igen, hogy aki az angol befektetőtől egyetlen fillért is el mer fogadni, annak bíróság elé kell állnia. Persze a játékosok egyáltalán nem voltak nyugodtak, és ez nem meglepő pár nappal az átigazolási időszak lezárulta előtt fogalmunk sincs, hogy mi lesz a jövőben. A csapatunk hatodik a bajnokságban, állunk még a Magyar Kupában, de azt sem tudjuk, lesz-e csapat tavasszal, vagy sem. A kft vezetői azonban erről nem beszéltek, csak fenyegettek. Persze, ameddig tehették. Több futballista megdobálta őket banánhéjjal, és volt, aki egyszerűen csak kilökte őket az öltözőből.”
Itt áll tehát az a váci futball, ahova Berki Krisztián nyáron betette a lábát, ahol fél évvel ezelőtt még fényes jövőt vázoltak.
És még nem szólalt meg az angol, akit a váci ügyeskedők olyan okosan lenyúltak, hogy az szinte hivatalos és támadhatatlan.
Fehér György
