Mindenki emlékszik, Berki Krisztián milyen körülmények között vállalt szerepet a váci labdarúgásban. Nyáron szinte naponta változott a helyzet, hol ő volt a váci vezér, hol nem. Végül ő lett, de csak néhány hónapra. Berki már rég lelépett Vácról, de amit maga mögött hagyott, az minden képzeletet felülmúl.
Most éppen az a nagy kérdés, hogy kié is a váci csapat. Merthogy a Dunakanyar- Vác Labdarúgó Kft szerint az övék, Jonh  Marshall szerint pedig az övé.
Ha valaki nem érti az egészet, az nem a véletlen műve.
Jonh  Marshall volt az, aki valamilyen megmagyarázhatatlan ok folytán Berki Krisztiánban látta azt a személyt, aki tökéletesen le tudja vezetni a tárgyalásokat a váci futballcsapat megvásárlásáról. Ma már talán átkozza a percet, amikor megbízott az egykori Fradi vezérben.
Júliusban még arról számolt be a klub weblapja, hogy minden rendben, és hogy megszületett a megállapodás. Igaz, ehhez kellett Pető Tibor váci alpolgármester közbenjárása is, de a felek tárgyalóasztalhoz ültek, a szerződést aláírták, így a Dunakanyar-Vác NB II-es csapata új, angol kézbe került, ezzel egyidejűleg a Kft. és az egyesület között fennálló pénzügyi vita is rendeződött.
Ez után elkezdődött a bajnokság, és bár csend volt a csapat körül, kiderült, ez vihar előtti csend.
Berki október környékén csendben ballagott el Vácról.
Csendben, igaz, senki nem verné nagy dobra azt, amit ő csinált.
Információim szerint – most sokan biztosan felkapják a fejüket, főleg a tegnapi cikk után, de ismét csak azt tudom mondani, egy az állását joggal féltő, neve elhallgatását kérő bennfentestől kaptam az infókat – az angol tulaj az elmúlt fél évben már tetemes összeget elutalt, csak ez nem érkezett meg Vácra.
Valaki zsebében maradt – már ha értik mire gondolok.
Olyan dolgokról szól a folyosói pletyka, hogy az szinte hihetetlen. Hogy az angol már a teljes vételárat elutalta egyszer, de abból csak az előleg lett kifizetve.
Hogy egyes játékosoknak és edzőknek két szerződésük volt. Egy, ami érvényben volt, és egy, amit Berki kiküldött az angolnak. És a két szerződésben leírt összeg között óriási különbségek voltak, a különbözet pedig valaki zsebében maradt – ha értik mire gondolok.
Persze az nyilvánvaló volt, hogy ezt csak ideig-óráig lehet játszani, hogy ennek következményei lesznek.
Decemberben aztán lettek is: mint kiderült a játékosok hónapok óta nem kaptak fizetést.
Nézett is kerek szemmel John Peter Mashall, hisz banki papírokkal bizonyítani tudta: ő bizony minden hónapban utalt. De a pénz eltűnt. Így nem volt mit tenni, decemberben az angol ismét a zsebébe nyúlt, és kifizette a játékosok bérének egy részét – újra.
Januárban aztán folytatódik a komédia.
„Dunakanyar – Vác L Kft. vezetősége szerint az angol befektető folyamatos szerződésszegése, valamint a vállalt kötelezettségek nem teljesítése okán a két cég közötti megállapodások felmondásra kerültek. John Peter Marshall és az általa delegált küldöttség - melynek tagja Bodonyi Béla is - minden nemű Dunakanyar – Vác labdarúgócsapatával kapcsolatos intézkedés, nyilatkozattétel a továbbiakban jogsértő és következményeket vonhat maga után. A vezetés kérése, hogy ezúton is tájékoztassuk a játékosokat arról, hogy az angol befektetővel kötött együttműködés felmondására tekintettel minden ajánlattétel, amelyet nem a Dunakanyar-Vác Labdarúgó Kft. vezető tisztségviselője tesz az nem lehet hivatalos, és a kötelezettségvállalás nem érvényes. Felhívnám a  kedves OLVASÓ közönség figyelmét, hogy a vacfc.com nem a csapat hivatalos honlapja és az ott megjelenő információk félrevezetők is lehetnek. Álképviselők, álinformációkat terjeszthetnek rajta, ezzel kapcsolatos jogi lépéseket is meg fogják tenni az érintettek.”
Mindez a vacfc.hu oldalon olvasható.
A törekvés nagyszerű, csak egy bibi vele.
Amíg a kft vezetői azt mondják, hogy a csapat az övék, és az angol tulajnak immár semmi köze hozzá, az ellen nem emeltek szót, hogy John Peter Marshall ismét kifizette a játékosainak a járandóságait.
Érdekes módon a káosz feltűnt az MLSZ vezetőinek is, akik az elmúlt napokban hivatalos egyeztetésre hívták Dunakanyar-Vác Labdarúgó Kft. ügyvezetését. Mint a vacfc.hu megírta, a csapat körül kialakult helyzetről vártak és kaptak hiteles tájékoztatást, illetve ismertették a Szövetség álláspontját. A tények:, az NB II es bajnokságba  benevezett csapata, valamint kötelezettsége az MLSZ felé csak a Dunakanyar -Vác L Kft-nek van, valamint szerződése a játékosokkal is. Így a játékosok is a kft ügyvezetése által kiadott hivatalos tájékoztatást kötelesek magukra kötelező érvényűnek tekinteni, amennyiben nem kívánnak fegyelmi vétséget elkövetni. Mindezekből kitűnik, hogy ha Jonh  Marshall szerepet kíván vállalni a váci labdarúgásban azt csak a Dunakanyar- Vác L. Kft-n keresztül teheti meg.
Ezt szó szerint idéztem a weblapról.
Érdekes, hogy a kft vezetői több alkalommal nyomatékosítják a játékosok felé, hogy velük tárgyalhatnak, az angollal nem.
Érdekes, mert ezt egyrészről szerintem nem egy weblapon kellene megüzenni.
Érdekes, mert a játékosok szerint ez nem igaz, és még mindig az angoltól kapják a fizetésüket.
Ja, a kft-től egy fillért sem kaptak.
Mint fentebb említettem, az angol befektető már biztosan veri a fejét a falba, amikor megbízott Berkiben.
Félre értés ne essék, és nem ismerem Marshallt, és még az is lehet, hogy ő is csak egy szerencsevadász.
Az viszont biztos, hogy egy ember nagyon sokat nyert.
Berki – aki székfoglalójában elmondta, hogy ő igazi profi – ismét nagy pénzt akasztott, kihasználva más embereket, nem figyelve azt, hogy hány játékos, edző, sportvezető kerül kiszámíthatatlan helyzetbe.
Berki már rég lelépett Vácról, a káosz pedig megmaradt.
És az biztos, hogy vannak, akik sosem felejtik el a nevét.

Fehér György