Megmondom őszintén: megszólalni sem tudok.
Tegnap sem tudtam, amikor megláttam a hírt, miszerint zárt kapuk mögött kell lejátszanunk a románok elleni vb selejtezőt. Zárt kapuk mögött, mert a FIFA értesülései szerint a magyar szurkolók egy része antiszemita rigmusokat kiabált az Izrael elleni felkészülési mérkőzésen.
A FIFA közleménye szerint az európai rasszizmus ellenes mozgalom, egy bécsi izraelita kör és egy harmadik társaság (Simon Wiesenthal Központ) jelentette fel a magyar szövetséget az augusztus 15-én játszott mérkőzésen történt incidens miatt. A szurkolók egy csoportja az antiszemita rigmusokat zengett, illetve sértő transzparenseket mutogatott.
Na mármost én szinte mindenkire dühős vagyok.
Mindenkire, kivétel nélkül.
Természetesen leginkább a szurkolókra – vagy pontosabban azokra az emberekre, akik kimentek az Izrael elleni meccsre, és azt csinálták, amit.
De…..és most nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog, amit írok.
Szóval mindenki tudja, milyen országban élünk.
Mindenki tudja, sokan hogyan kezelik ezt a kérdést, hogy állnak sokan Izraelhez.
Óvatosan fogalmazok, de ha a parlamentben hangosan zsidóznak, akkor mit várunk egy futballmeccsen.
Tehát a szurkolók mellett nagyon dühös vagyok a rendezőkre, akik nem tettek rendet már az első pillanatban. És most mondhatjuk azt, hogy a magyar kormány azonnal bocsánatot kért az inzultusért, meg hogy az izraeliek nem is emeltek kifogást….de ezzel pont kitörölhetjük a fenekünk.
De náluk sokkal dühösebb vagyok arra, azokra, akik leszervezték ezt a meccset.
Tudom, tudom, normális keretek között, egy normális országban nem kellene ezt írnom…de nem vagyunk normális kereteken belül, nem élünk egy normális országban.
Sokan felháborodnak a szurkolók viselkedésén, és igazuk van, de ne gondoljuk, hogy mondjuk minket olyan nagyon szeretni fognak Romániában.
Szóval mindennek köszönhetően jelen állás nem mehetnek majd be a szurkolók a románok elleni meccsre. Írhatnám azt, hogy ez ugyan olyan hatással lesz a románokra, mint a magyarokra, hiszen a románok pont azok előtt az üres lelátók előtt játszanak majd, mint a mi fiaink, de tudjuk, hogy ez egy nagy baromság.
Sokan azt mondják, ezzel el is dőlt a csoport második helyének sorsa, de én ezt is egy baromságnak tartom, hiszen ha nyerünk a románok ellen, még mindig játszunk idegenben velük és a törökkel, azaz azt lehet mondani, hogy egy győzelemmel lépéselőnybe kerülünk, azt szerintem nem, hogy ezen a meccsen bármi eldől – legalábbis ami a továbbjutás illeti.
Fehér György
